Európában a diplomások kétszer olyan gyorsan találnak munkát, mint azok, akik nem tanultak tovább a középiskola után.
Európában a diplomások kétszer olyan gyorsan találnak munkát, mint azok, akik nem tanultak tovább a középiskola után. A felsőfokú képzettséggel rendelkezők ötöde azonban túlképzettnek számít a munkakörében – számolt be a University World News az EURYDICE legfrissebb jelentéséről.
A tanulmány szerint a diplomás pályakezdők átlagosan öt hónap alatt találnak munkát Európában, míg az érettségivel rendelkezőknek ehhez tíz hónapra van szükségük. Szlovákiában és Bulgáriában a legrosszabb a helyzet, ahol átlagosan két évig tart az álláskeresés diploma nélkül.A hálózat aggasztónak találta, hogy a felsőfokú végzettségűek hiába találnak hamarabb munkát, ha nem a képzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak. Az Európai Bizottság kiemelten támogatja a jövőben a karrier-tanácsadást az egyetemeken. A cél, hogy a friss diplomások szaktudása és végzettsége találkozzon a munkaerő-piaci követelményekkel és igényekkel.
Többen azonban kritizálták az EURYDICE jelentését, mondván, hogy a „túlképzettség” relatív fogalom. „Az 1950-es években mindenki nevetett, mikor Japánban friss diplomásokat küldtek az autógyárakba, sokak szerint ugyanis ez a munka nem igényelt felsőfokú végzettséget. Aztán mindenki meglepődött, mikor ezek a szakemberek kiépítették a világ legtermékenyebb autóiparát” – érvelt Andreas Schleicher, az OECD elemzési osztályának vezetője.
Az EURYDICE hálózatot az Európai Bizottság hozta létre 1980-ban azzal a céllal, hogy elősegítse a tagországok együttműködését az oktatásban. Az EURYDICE tanulmányokat készít, valamint az európai oktatási rendszerekkel kapcsolatos információkat gyűjt és terjeszt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
