Európában a diplomások kétszer olyan gyorsan találnak munkát, mint azok, akik nem tanultak tovább a középiskola után.
Európában a diplomások kétszer olyan gyorsan találnak munkát, mint azok, akik nem tanultak tovább a középiskola után. A felsőfokú képzettséggel rendelkezők ötöde azonban túlképzettnek számít a munkakörében – számolt be a University World News az EURYDICE legfrissebb jelentéséről.
A tanulmány szerint a diplomás pályakezdők átlagosan öt hónap alatt találnak munkát Európában, míg az érettségivel rendelkezőknek ehhez tíz hónapra van szükségük. Szlovákiában és Bulgáriában a legrosszabb a helyzet, ahol átlagosan két évig tart az álláskeresés diploma nélkül.
A hálózat aggasztónak találta, hogy a felsőfokú végzettségűek hiába találnak hamarabb munkát, ha nem a képzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak. Az Európai Bizottság kiemelten támogatja a jövőben a karrier-tanácsadást az egyetemeken. A cél, hogy a friss diplomások szaktudása és végzettsége találkozzon a munkaerő-piaci követelményekkel és igényekkel.
Többen azonban kritizálták az EURYDICE jelentését, mondván, hogy a „túlképzettség” relatív fogalom. „Az 1950-es években mindenki nevetett, mikor Japánban friss diplomásokat küldtek az autógyárakba, sokak szerint ugyanis ez a munka nem igényelt felsőfokú végzettséget. Aztán mindenki meglepődött, mikor ezek a szakemberek kiépítették a világ legtermékenyebb autóiparát” – érvelt Andreas Schleicher, az OECD elemzési osztályának vezetője.
Az EURYDICE hálózatot az Európai Bizottság hozta létre 1980-ban azzal a céllal, hogy elősegítse a tagországok együttműködését az oktatásban. Az EURYDICE tanulmányokat készít, valamint az európai oktatási rendszerekkel kapcsolatos információkat gyűjt és terjeszt.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
