"Miért ne tudnának normálisan megoldani egy feladatot ezek a diákok?"

"Népbutítás zajlik a szakiskolákban, vagy csak leveszik a terhet a gyengébb képességű diákok válláról?

  • Eduline
túry

"Népbutítás zajlik a szakiskolákban, vagy csak leveszik a terhet a gyengébb képességű diákok válláról? Az elmúlt napokban folyamatosak voltak a viták azzal kapcsolatban, hogy jó lesz-e, ha a közismereti tárgyakat csak minimális szinten tanítják a szakiskolákban. Van, aki ezt helyesli, van, akit felháborít. Egy mondaton azonban megakadt a szemem" - olvasható a Szamárpad blogon.

„Ezzel élesszék újra a szakiskolai tanulókban azt az érzést, ők is képesek jól, vagy legalábbis megfelelő szinten megoldani egy feladatot”. Ezt Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatója mondta a Magyar Hírlapnak azzal kapcsolatban, hogy miért lenne célszerűbb a dolgozatírás helyett a projektmunkákra való ösztönzés a szakmunkásképzőkben".

"Ez a mondat enyhén szólva is degradáló. Már miért ne tudnának normálisan megoldani egy feladatot ezek a tanulók? Nem értelmi fogyatékosokról beszélünk, hanem szakmát tanuló fiatalokról. Nyilvánvaló, hogy nem a legjobb képességű diákok mennek ezekbe az iskolákba az általános után, de azért nem biztos, hogy mindegyiküket egy csimpánz értelmi szintjére kellene sorolni. Ráadásul két szakiskola között is lehetnek óriási különbségek, nem szerencsés ennyire egy kalap alá venni mindet" - a teljes posztot a Szamárpad blogon olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.