A főiskolákon, egyetemeken oktatók fizetése a legmagasabb a tanárok között, átlagosan bruttó 240 900 forint, míg a...
A főiskolákon, egyetemeken oktatók fizetése a legmagasabb a tanárok között, átlagosan bruttó 240 900 forint, míg a középiskolai tanárok 163 500, az általános iskolai tanítók pedig bruttó 154 300 forintra számíthatnak havonta - derül ki a Workania által működtetett fizetesek.hu legfrissebb felméréséből. Az adatokból kiderül, hogy Magyarországon az oktatás, képzés, tudományos kutatás területén a havi bruttó átlagfizetés 163 000 forint.
Az oktatásügy területén található egyéb pozíciókban a pedagógiai asszisztensek keresik a legkevesebbet, havi 113 300 forintot, az alapfokú művészeti iskolák tanárai átlagosan bruttó 141 500 forintot vihetnek haza, míg az óvodapedagógusok bére 140 100 forint.
A Workania a közleményben megjegyzi, hogy bár a pedagógusokat egységes bértábla alapján fizetik, a bérek nagysága mégis egyénfüggő: a ledolgozott évek száma, az intézmény minősítése, valamint az oktató szakosodása és képzettsége is befolyásolhatja a havi kereset mértékét.
A szakmai tapasztalatot figyelembe véve a több mint 10 éve pályán lévő tanárok keresik a legtöbbet: az általános iskolákban átlagosan 177 ezer, a középiskolákban 193 ezer forintot.
Az évek számának csökkenésével arányosan csökkennek a bérek is: az alapfokú oktatási intézményekben 6-10 év után 144 000, 3-5 év után 139 000, 1-2 év után 132 000, pályakezdőként pedig 125 000 forint jár. A középiskolákban ugyanezen szempontok alapján 155 ezer, 153 ezer, 146 illetve 142 ezer forint az átlagbér. A felmérés eredményei alapján az állami iskolákban 162 000 forint, míg a magántulajdonban lévő intézményekben átlag 170 000 forintra számíthatnak a dolgozók.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
