A főiskolákon, egyetemeken oktatók fizetése a legmagasabb a tanárok között, átlagosan bruttó 240 900 forint, míg a...
A főiskolákon, egyetemeken oktatók fizetése a legmagasabb a tanárok között, átlagosan bruttó 240 900 forint, míg a középiskolai tanárok 163 500, az általános iskolai tanítók pedig bruttó 154 300 forintra számíthatnak havonta - derül ki a Workania által működtetett fizetesek.hu legfrissebb felméréséből. Az adatokból kiderül, hogy Magyarországon az oktatás, képzés, tudományos kutatás területén a havi bruttó átlagfizetés 163 000 forint.
Az oktatásügy területén található egyéb pozíciókban a pedagógiai asszisztensek keresik a legkevesebbet, havi 113 300 forintot, az alapfokú művészeti iskolák tanárai átlagosan bruttó 141 500 forintot vihetnek haza, míg az óvodapedagógusok bére 140 100 forint.
A Workania a közleményben megjegyzi, hogy bár a pedagógusokat egységes bértábla alapján fizetik, a bérek nagysága mégis egyénfüggő: a ledolgozott évek száma, az intézmény minősítése, valamint az oktató szakosodása és képzettsége is befolyásolhatja a havi kereset mértékét.
A szakmai tapasztalatot figyelembe véve a több mint 10 éve pályán lévő tanárok keresik a legtöbbet: az általános iskolákban átlagosan 177 ezer, a középiskolákban 193 ezer forintot.
Az évek számának csökkenésével arányosan csökkennek a bérek is: az alapfokú oktatási intézményekben 6-10 év után 144 000, 3-5 év után 139 000, 1-2 év után 132 000, pályakezdőként pedig 125 000 forint jár. A középiskolákban ugyanezen szempontok alapján 155 ezer, 153 ezer, 146 illetve 142 ezer forint az átlagbér. A felmérés eredményei alapján az állami iskolákban 162 000 forint, míg a magántulajdonban lévő intézményekben átlag 170 000 forintra számíthatnak a dolgozók.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
