A kreativitás méréséhez nem kellenek laboratóriumi körülmények, néhány egyszerű feladattal akár ti magatok is...
A kreativitás méréséhez nem kellenek laboratóriumi körülmények, néhány egyszerű feladattal akár ti magatok is tesztelhetitek a képességeiteket. A 99u oldal összegyűjtött néhány ilyen gyakorlatot.
1. Alternatív használat
Ezt a tesztet J. P. Guilford 1967-ben fejlesztette ki a kreativitás "mérésére". Lényege, hogy két perc alatt minél több ötletet kell gyűjteni egy egyszerű tárgy használatához. Egy gémkapocs például amellett, hogy összefogja a papírlapokat, lehet fülbevaló és könyvjelző is. Mi jut eszetekbe, ha azt halljátok: tégla, szék, bögre? Nem csak a mennyiség számít, minél eredetibb és összetettebb funkciókat párosít valaki a tárgyakhoz, annál magasabb pontszámot kap.
2. A Torrance-teszt
Ezt a gyakorlatot Ellis Paul Torrance-ről nevezték el, aki a 60-as években hiányos ábrákat adott a pácienseinek, akiknek be kellett fejezniük a képeket, majd címet adni nekik. Rajzoljátok le a fenti ábrákat egy lapra, majd öt perc alatt próbáljátok minél többféleképpen kiegészíteni a rajzokat.
3. Beugratós feladványok
„Ha Mr Smithnek hét lánya van, és mindegyik lánynak van egy fiútestvére, hány férfi van a családban?” A legtöbben elkezdenek számolgatni, pedig a megoldás pofonegyszerű: az apával együtt mindössze két férfi van, hiszen minden lánynak ugyanaz a fiútestvére. Még több trükkös kérdést találtok itt, akár egymást is tesztelhetitek.
4. Asszociációs játék
Ebben a gyakorlatban három, látszólag össze nem illő szóhoz kell társítani egy negyediket, amely mindháromhoz passzol. Pl. a fájás-vadász-káposzta hármas kiegészítő szava a fej, mert mindhárommal értelmes összetételt alkot. Hasonló feladatokat itt találtok. Hány pontot érnétek el az IQ-teszten? Itt tesztelhetitek magatokat.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
