A Tudásod a jövőd című program sikeresen segítette a hátrányos helyzetben lévők képzését; az utóbbi egy évben több...
A Tudásod a jövőd című program sikeresen segítette a hátrányos helyzetben lévők képzését; az utóbbi egy évben több mint 96 ezren vettek részt a meghirdetett csaknem 10 ezer képzésben - mondta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára vasárnap az MTI-nek abból az alkalomból, hogy épp egy éve indult el a Tudásod a jövőd program.
Rétvári Bence kiemelte: a Tudásod a jövőd program Magyarország legnagyobb és legátfogóbb felnőttképzési programja, amelynek keretében a munkaerőpiacon nehezebben boldogulók számára hirdettek célzott, elsősorban nyelvi és informatikai képzést. A kormány arra törekedett, hogy a legnehezebb helyzetben lévőkön segítsen.
A résztvevők az elhelyezkedést segítő, a munkaerőpiacon azonnal hasznosítható tudást szereztek a meghirdetett 9924 képzésen, amelyből 1853 informatikai, a többi nyelvi kurzus volt - fűzte hozzá. A Tudásod a jövőd programmal és a többi, pályakezdőknek és álláskeresőknek szóló támogatásról itt olvashattok.
A programmal 100 ezer embert céloztak meg, 96 500-an vettek részt a képzéseken az indulás óta eltelt egy évben, de összesen csaknem 300 ezer regisztráló volt - ismertette az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy a résztvevők fejenként 90 ezer forintos támogatást kaptak: öt, a hátrányos helyzetű kistérségekben pedig két százalékos önrészt kellett befizetniük.
Rétvári Bence hangsúlyozta: külön figyelmet fordítottak a munkanélküliekre, a kismamákra, a 45 év felettiekre, valamint a hátrányos helyzetű térségekben élőkre - tette hozzá. Mint mondta, a program elsősorban európai uniós forrásból, 12,5 milliárd forintból valósult meg.
Annak érdekében, hogy mindenki a legmegfelelőbb képzést kapja, 800, úgynevezett e-tanácsadót, mentort is alkalmaztak, akik abban segítettek, hogy mindenki a személyiségéhez, munkaerő-piaci lehetőségéhez leginkább illő képzést kapja meg - fejtette ki az államtitkár.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
