A magyar munkaerőpiacról csaknem 150 ezer jól képzett, diplomás szakember hiányzik majd 2020-ban; míg a gyártás...
A munkaerő-piaci szolgáltató cég az idén készített kutatást és tanulmánykötetet a magyar és nemzetközi munkaerő-piaci helyzetről, illetve a munkavállalók képzettsége és a munkaadói elvárások közötti eltérésekről.
A Randstad közleményében idézi Annemarie Muntzot, a Randstad Holding pr-vezetőjét, aki kifejtette: ha figyelembe vesszük a friss diplomások belépését és a nyugdíjasok egy részének visszatérését a munkaerőpiacra, akkor is csaknem 150 ezer emberes hiány várható a felsőfokú végzettségűekből Magyarországon alig 8 év múlva.
A szakértő szerint a legnagyobb fenyegetést a kereslet-kínálat egyensúlyára mégis az jelenti, hogy a középfokú végzettségűekből csaknem félmillióval több lesz annál, mint amennyien el tudnak helyezkedni.
Jelenleg a végzettség szintjét tekintve Magyarországon kisebb az eltérés a munkaadók igényei és a munkavállalók képzettsége között, mint az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan.
A szakterületet vizsgálva azonban már nem áll ilyen jól az ország - hangsúlyozza a Randstad, hozzátéve, hogy míg az uniós országokban átlagosan 77 százalék dolgozik a végzettségének megfelelő területen, addig Magyarországon csak 71 százalék.
Az előrejelzések alapján ráadásul további nehézségekre kell számítani: 2020-ban a gyártás területén több mint 200.000 fős, a kereskedelemben pedig csaknem százezres túljelentkezés lesz az állásokra - főleg alap- vagy középfokú végzettségűekből -, míg az építőiparban és az üzleti szolgáltatások területén szakemberhiány várható, például mérnökökből és IT szakértőkből - olvasható a közleményben.
A Randstad szakemberei szerint a magyarországi helyzet megoldásához több tényező szükséges. Ezek közül az egyik első az oktatási reform, vagyis a vállalatok elvárásainak megfelelő szakterületen végzett, magasan képzett szakembereket kell biztosítani ahhoz, hogy csökkenjen a munkanélküliség várható szintje. Az alacsonyan képzettek, illetve az oktatási rendszerből korán kilépők számára nemcsak megfelelő pénzügyi helyzetet kell teremteni, de hatékonyabbá kell tenni oktatásukat és az álláskeresést támogató rendszert is - vélekedik a cég.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
