Ezek voltak a legjobban fizetett szakmák decemberben és januárban

A bruttó átlagkeresetek 5,2, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 6,4...

  • MTI
Stiller Ákos

A bruttó átlagkeresetek 5,2, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 6,4 százalékkal haladták meg az előző évit 2011. január-decemberben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 213 100 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 5,3 százalékkal 217 900 forintra nőtt, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 3,8 százalékkal 203 500 forintra emelkedett 2011. január-decemberben.

Decemberben a bruttó átlagkeresetek 10,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ezen belül a versenyszférában 9,5, a költségvetési szektorban 10,7 százalékkal nőttek.  A teljes munkaidőben foglalkoztatottak prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított rendszeres havi bruttó átlagkeresete mind a versenyszférában, mind a költségvetési szektorban 5,1 százalékkal volt magasabb, mint 2010 decemberében.

Az elmúlt évben a legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (456 900 forint), ezt az információ és kommunikáció (393 000 forint), valamint az energiaipar  követte (379 700 forint). Milyen fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (125 800 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (149 700 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 141 100 forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 300, a szellemi foglalkozásúaké 183 200 forint  volt, 6,4 százalékkal magasabb az előző évinél.

 
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.