Nindzsáknak írt ki álláshirdetést a japán Aicsi prefektúra, hogy a sötétség és lopakodás mestereinek segítségével lendítse fel turistaforgalmát.
A kiválasztott hat nindzsát teljes munkaidőben foglalkoztatnák, havi 180 ezer jen (441 ezer forint) fizetéséért.
Aicsi prefektúra illetékesei szerint a jó fizikum és az akrobatikus képességek a munkára való alkalmasság alapfeltételei, de nem követelik meg a harci tapasztalatot a jelentkezőktől.
A nindzsák a japán feudális társadalom "árnyharcosai" voltak. A prefektúra azonban inkább arra számít, hogy a reflektorfénybe kerülő aicsi nindzsák majd sok turistát vonzanak.
A szerencsés kiválasztottaknak színpadi előadásokon, valamint rádiós- és televíziós műsorokban kell helyt állniuk. A hatos fogat olykor angol nyelven szerepel majd, ezért a japán nyelvtudás nem kötelező, csupán előnyt jelent, ugyanakkor a történelem és a turizmus iránti szenvedélyt elvárják az állásra pályázóktól.
hirdetésre bárki jelentkezhet, aki betöltötte a 18. életévét. A jelentkezési határidő március 22. A kiválasztottaknak kevés idejük lesz a felkészülésre, április végén ugyanis már közönség előtt debütálnak.
A nindzsák a 17. században tűntek el, és a velük kapcsolatban ma élő hiedelmek nagy része legendákon és mítoszokon alapul. A Japánba érkező turisták azonban élénken érdeklődnek a nindzsák iránt, ezért egyre több prefektúra igyekszik kiaknázni ezt a lehetőséget.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
