Egy jó nehéz logikai feladvánnyal zárjuk a szombatot. Készüljetek, ez a legjobbakon is kifoghat.
Egy iskolába 1000 diák jár, és 1000 szekrény van a folyosón. Az igazgató az első napon megkéri az egyik tanulót, menjen ki a folyosóra, és nyissa ki az összes szekrényt.
Ezután megkér egy másik tanulót, menjen, és minden második szekrényajtót csukjon be. Majd azt kéri egy harmadik tanulótól, hogy minden harmadik ajtót csukjon be, ha nyitva van, és nyisson ki, ha zárva. A negyedik gyerek minden negyedik ajtóhoz megy oda, és így tovább, lassan mind az ezer gyerek sorra kerül.
A végén hány ajtó marad nyitva? A megoldást a kép alá rejtettük.
31 ajtó marad nyitva. Csak a négyzetszámok maradnak ki a bezárásból, tehát az 1., 4., 9., 16., 25., stb. Ezeket páratlan számú gyerek nyitja vagy zárja, aminek a vége az lesz, hogy nyitva maradnak. 32 négyzete már ezer fölötti szám, ezért annyi ajtó biztosan nem maradhat nyitva.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
