Várhatóan július végén jelennek meg az új felnőttképzési törvény részleteit szabályozó kormány- és miniszteri...
Várhatóan július végén jelennek meg az új felnőttképzési törvény részleteit szabályozó kormány- és miniszteri rendeletek - írja a feol.hu. A komoly szerkezeti átalakításokra minden cégnek fel kell készülnie - mondta Szabó Zsuzsanna, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke egy pénteki székesfehérvári konferencián.
Szűkösek a határidők, a nyilvántartásba vételi eljárás és a követelmények pedig gyökeresen megváltoztak. Az új szabályozás szerint figyelmeztetés nélkül is lehet meg lehet majd bírságolni az intézményeket, ha pedig visszavonják a cég engedélyét, annak vezetője máshol sem tölthet be igazgatói pozíciót - mondta Lakos István, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke.
Farkas Éva, a Szegedi Tudományegyetem docense egy kutatást ismertetve elmondta: egyelőre a szakértők sem látnak tisztán, a törvény csak a kereteket jelöli ki, minden attól függ, mi lesz az ebben a hónapban megjelenő rendeletek tartalma. Farkas szerint az új törvény a felnőttképzési piac újraosztását eredményezi, az oktatók képzettségi követelményeiről azonban nincs szó a törvényben, azokat kormányrendelet fogja szabályozni. Ma a 9809 képző intézményből 1571 akkreditált, 2011-ben 720 ezren, tavaly 590 ezren vettek részt általános, nyelvi vagy szakmai képzésen.
Szeptembertől megváltozik az akkreditált szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) is: az új OKJ meghatározza a munkarendet és a minimum, illetve maximum óraszámokat, és komplex szakmai vizsgát ír elő. A nyelvi képzések esetében kötelező lesz az előzetes tudásfelmérés, ennek módját miniszteri rendelet fogja szabályozni - mondta Soós László, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzési és felnőttképzési főosztályának szakmai tanácsadója. Milyen lesz az új OKJ? A legfontosabb tudnivalókat itt találjátok, 2012 legnépszerűbb képzéseinek új óraszámait pedig itt nézhetitek meg.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
