Így változik a felnőttképzés: jönnek a szigorú szabályok

Megjelent a Magyar Közlöny keddi számában a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési...

  • MTI
túry

Megjelent a Magyar Közlöny keddi számában a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásról és követelményrendszeréről szóló kormányrendelet, amely kiterjed a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére és ellenőrzésére is.

A rendelet foglalkozik azzal, hogy a képzési programnak mit kell tartalmaznia, és az engedély módosításához vagy kiegészítéséhez milyen dokumentumokat kell benyújtani. Rögzíti, hogy az engedély módosítását, kiegészítését vagy kiadását a Nemzeti Munkaügyi Hivatalhoz (NMH) kell benyújtani. Kiegészítésre a többi között akkor lehet szükség, ha az adott szakmacsoportba tartozó képzésre a már meglévő engedély nem iskolai rendszerű szakképzésre vonatkozik.

Tartalmazza a rendelet, hogy a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásban közreműködő szakértői bizottságot úgy kell kirendelni, hogy az legalább egy felnőttképzési szakértőből és egy programszakértőből álljon.

Rögzíti még, hogy a felnőttképzést folytató intézménynek vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie a képzés teljes időtartamára, és a biztosíték felhasználásához, megszüntetéséhez az NMH jóváhagyása szükséges. Arról is szól, hogy a képzés milyen feltételek mellett szüntethető meg.

A felnőttképzésben részt vevő - az azonosíthatóságot kizáró módon - a képzésről kérdőívet tölt ki, erre legalább 15 percet kell biztosítani, és legfeljebb 15 kérdésből állhat - olvasható a rendeletben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.