Mindenkinek, aki magyar állampolgár szeretne lenni, állampolgársági vizsgát kell tennie.
Mindenkinek, aki magyar állampolgár szeretne lenni, állampolgársági vizsgát kell tennie. A vizsgán a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a kultúra és a társadalom a téma, a tételek azonban nem is olyan könnyűek. Egy a) és egy b) tételt írásban kell kidolgozni a vizsga napján, ezután következik a szóbeli, ahol a jelölteknek a kihúzott témakörről kell beszélniük, természetesen magyarul.
Íme, néhány tétel a vizsgáról. Megkapnátok az állampolgárságot, ha ezen múlna? A teljes listát és a jelentkezés részleteit itt találjátok.
1. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja Magyarország! Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket!
2. Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és kötelességei)
3. A magyar választási rendszer (választási alapelvek, választási eljárás)
4. A magyar nép eredete és vándorlásai
5. Törökellenes harcok a 15-16. században (Hunyadi János és Hunyadi Mátyás, a mohácsi vész, az ország három részre szakadása)
6. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc. A kádári konszolidáció.
7. Az állampolgári jogok csoportosítása. Magyarázza el az egyes állampolgári jogok tartalmát!
8. A politikai rendszerváltozás: a demokratikus Magyarország megszületése
9. A reneszánsz és a barokk irodalom (Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós), valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus Magyarországon (Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály).
10. A kormány összetétele és működése
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
