Szakmunkás, gépkezelő, mérnök és értékesítő – idén ezekre a munkakörökre találnak legnehezebben megfelelő jelentkezőt...
Szakmunkás, gépkezelő, mérnök és értékesítő – idén ezekre a munkakörökre találnak legnehezebben megfelelő jelentkezőt a magyarországi cégek a Manpower friss felmérése szerint.
Vendéglátó-ipari személyzetet, sofőröket, könyvelőket, pénzügyi munkatársakat, informatikusokat, irodai és személyi asszisztenseket, illetve csoportvezetőket is nehéz találni. A cégek 23 százaléka szerint a megfelelő munkaerő hiánya nagy gondot okoz a működésben. Milyen fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások? A legfrissebb adatokról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A munkaadók a legnagyobb problémának azt tartják, hogy az álláskeresők szakmai vagy technikai ismeretei hiányosak, illetve hogy egyes munkakörökre egyáltalán nincsenek jelentkezők.
A problémák listáját Magyarországon a gyakorlat hiánya vezeti, második a szakmai és technikai képességek hiánya, a harmadik pedig az, hogy a jelentkezők magasabb fizetést szeretnének, mint amennyit a cég ajánlani tud.
A felmérés szerint egyébként Japánban van a legnagyobb hiány szakemberekből, itt a munkaadók 81 százaléka küzd nehézségekkel, amikor alkalmazottat keres. A lista élén áll még Brazília, mindössze 10 százalékponttal lemaradva Japán mögött. Európában Bulgária jelentette a legnagyobb szakemberhiányt: a cégek 51 százaléka nehezen talál megfelelő munkaerőt, de a német munkaadóknak is az átlagosnál nagyobb nehézségeket okoz a munkaerőfelvétel.
Míg tavaly a lengyel munkaadók jelentették a legkisebb szakemberhiányt - mindössze 4 százalékuk nyilatkozott problémákról, idén viszont már 37 százalékuk szembesült a jól képzett munkaerő hiányával. 2012-ben az ír munkaadók számoltak be a legkényelmesebb helyzetről: ott csupán 2 százaléknak jelent gondot a megfelelő munkatárs megtalálása.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Horváth Péter szerint csak az iskolák számára volt kellemetlen, hogy a javítókulcsokat utólag kiegészítette az Oktatási Hivatal.
