Szakmunkás, gépkezelő, mérnök és értékesítő – idén ezekre a munkakörökre találnak legnehezebben megfelelő jelentkezőt...
Szakmunkás, gépkezelő, mérnök és értékesítő – idén ezekre a munkakörökre találnak legnehezebben megfelelő jelentkezőt a magyarországi cégek a Manpower friss felmérése szerint.
Vendéglátó-ipari személyzetet, sofőröket, könyvelőket, pénzügyi munkatársakat, informatikusokat, irodai és személyi asszisztenseket, illetve csoportvezetőket is nehéz találni. A cégek 23 százaléka szerint a megfelelő munkaerő hiánya nagy gondot okoz a működésben. Milyen fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások? A legfrissebb adatokról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A munkaadók a legnagyobb problémának azt tartják, hogy az álláskeresők szakmai vagy technikai ismeretei hiányosak, illetve hogy egyes munkakörökre egyáltalán nincsenek jelentkezők.
A problémák listáját Magyarországon a gyakorlat hiánya vezeti, második a szakmai és technikai képességek hiánya, a harmadik pedig az, hogy a jelentkezők magasabb fizetést szeretnének, mint amennyit a cég ajánlani tud.
A felmérés szerint egyébként Japánban van a legnagyobb hiány szakemberekből, itt a munkaadók 81 százaléka küzd nehézségekkel, amikor alkalmazottat keres. A lista élén áll még Brazília, mindössze 10 százalékponttal lemaradva Japán mögött. Európában Bulgária jelentette a legnagyobb szakemberhiányt: a cégek 51 százaléka nehezen talál megfelelő munkaerőt, de a német munkaadóknak is az átlagosnál nagyobb nehézségeket okoz a munkaerőfelvétel.
Míg tavaly a lengyel munkaadók jelentették a legkisebb szakemberhiányt - mindössze 4 százalékuk nyilatkozott problémákról, idén viszont már 37 százalékuk szembesült a jól képzett munkaerő hiányával. 2012-ben az ír munkaadók számoltak be a legkényelmesebb helyzetről: ott csupán 2 százaléknak jelent gondot a megfelelő munkatárs megtalálása.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
