Időnként előfordul, hogy írott szövegben az alacsony hőmérsékletet kis hőmérsékletre, a magas hőmérsékletet pedig nagy hőmérsékletre javítják azzal az indokkal, hogy az előbbi változatok germanizmusnak/anglicizmusnak tekinthetők, ezért helytelenek - írta az MTA helyesírással foglakozó oldalának olvasója.
Mint a portál szakértője válaszában írja:
Igen, az igaz, hogy a kis és a nagy jelzők a hagyományosabb, magyarosabb alakok a fok- és mértékjelölésre, továbbá az is, hogy a magas melléknév részben a német hoch melléknév hatására terjedt el (miként ellentéte, az alacsony is). De az is igaz, hogy elterjedését nem csak a német szó átvétele magyarázza. A műszaki és a mindennapi életben is egyre nagyobb, egyre fontosabb szerepet játszó mérőműszerek, grafikonok (például a hőmérő) sugallta szemléletmód következménye is, hogy a magas melléknév elterjedt a hagyományosabb nagy helyett. Előbb a szaknyelvi jelzős szerkezetekben, majd a köznyelvben: magas ár, magas fizetés, magas kamat, magas hőmérséklet stb.
Bővebb magyarázatért katt az eredeti cikkre.
