Gyilkos krimi zajlik a BME épületében

Hajnal Géza író, egyetemi docens, a BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék helyettes vezetője „Káépület” című legújabb krimijét a közelmúltban mutatták be.

  • Eduline
Wikipédia

A Műegyetem alagsorában rejtélyes körülmények között megölik az egyetem egyik oktatóját - indul Hajnal Géza krimije. A sötét történetben sorra tűnnek el a a hallgatók körében kedvelt oktatók, akik a történet főszereplőjével Hámori Mártonnal álltak szoros kapcsolatban - írja a bme.hu.

Hajnal a kollégái és a hallgatói személyiségéből dolgozta ki karaktereit, azonban szerinte sokkal érdekesebb maga a történet, mintsem az, hogy a hallgatók és kollégák az egyes szereplők valós megfelelőjéről találgatnak. Eredetileg olyan interaktív drámát szeretett volna írni, amely előadása végén a közönség fejtheti meg, hogy ki lehetett a gyilkos, ám egy színész barátja tanácsára inkább regényként írta meg művét.

Egy bukás is inspirálta Hajnalt, egykor ábrázoló geometriából kapott elégtelent, ezért oktatója, Lévay Jenő végigküldte az egész K-épületen, hogy ábrázolja, hogyan jutna el egyik pontból a másikig. Az összetett szerkezet, a lépcsők és folyosók rendszere megragadta Hajnal fantáziáját. Olyan történetet szeretett volna írni, amit a hallgatói is szívesen olvasnak.

Bár most írásáról lett ismertebb a szélesebb közönség előtt, kutatási témája a hidrogeológia, vizsgálta már a budai vár alatti vizek mozgását, a budai termál karsztvíz-rendszert, valamint a tatai bányaművelés miatt lecsökkent karsztvíz visszatöltődését.

Hajnal most a Pázmány Péter Katolikus Egyetem irodalomtörténeti doktori iskolájába jár, ahol Gérecz Attila költő és 1956-ban hősi halált halt szabadságharcos életét és költészetét kutatja.

A Káépületbe kedvcsinálásként itt is beleolvashatsz:

(null)

(null)

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.