Mindegy, hogy a francia romantikát, rendhagyó színházi programokat vagy egy menő építészeti sétát választotok, ezeken a rendezvényeken biztosan nem fogtok unatkozni.
Vásár: A frankofón világ felfedezése
Megnyitó beszédet tart Franciaország magyarországi nagykövete és Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. Frankofón gasztro, irodalom, kézművesség és tájak többek között Madagaszkárról, Moldáviából, Romániából, Svájcból és Vietnámból. A vásár alatt a Jaune Toujours francia és a Toulouse Lautrec román együttes akusztikus zenéje szól. A Frankofónia Fesztivál eseménye, a Francia Intézet főszervezésében. További infó: http://www.francophonie.hu/
Dátum: március 23., péntek, 18:00
Helyszín: Millenáris Fogadó, Budapest, II. ker., Kis Rókus utca 16-20.A belépés ingyenesSzínházak Éjszakája
A látogató 13 fővárosi színház várja hajnalig tartó nyitva tartással, interaktív programokkal, gyerekműsorokkal, beszélgetésekkel. A Bábszínházban báblabirintusban tévedhettek el, az Örkényben felülhettek a szellemvasútra, a Katonában pedig "peep-show-t" nézhettek. A Városháza téren egy hétig színházi fotó- és plakátkiállítás látható. További infó: http://szinhazakejszakaja.hu/
Dátum: március 31., szombat, 16:00
Helyszín: budapesti színházakA minden programra érvényes diák karszalag 1000 Ft, amelyet a résztvevő színházakban, a Cultur-Comfort Központi Jegyirodában, a jegy.hu oldalon és a rendezvény honlapján vásárolhattok meg.4. Budapesti Építészeti Filmnapok
Film és építészet egymásra találásának lehettek szemtanúi a KÉK – Kortárs Építészeti Központ filmfesztiválján, a városi sétákon pedig a mindennap látott környezettel kerülhettek közelebbi kapcsolatba. További infó: http://kek.org.hu/filmnapok/
Dátum: március 29-től április 1-ig, csütörtöktől vasárnapig
Helyszín: Kino Mozi, Budapest, XIII. ker., Szent István körút 16.Diákjegy minden filmre: 800 FtDiák napijegy péntekre 2000 FtDiák napijegy szombatra és vasárnapra: 2600 FtDiák fesztiválbérlet: 7000 FtKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
