A Fiatal Tudósok Versenyét - melyre a világ 38 országából érkeztek fiatalok - az idén szeptember 14. és 19. között Dublinban rendezték meg, ahol az egyik magyar fiatal megkapta a különdíjat.
A több tízezer, 14-20 év közötti fiatalból kiválasztott döntősök között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2017/2018. évben megrendezett Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első díjas pályázatának készítője képviselhette: Matányi Marianna és Kákonyi Marcell (Tudja-e a jobb szem, mit csinál a bal kéz? ), Tassi Timián Áron (OKOSLÁMPA) és Novák Blanka (Lycium barbarum fiziológiai hatásainak vizsgálata). A magyar delegációt Ivánka Gábor, bírálóbizottsági tag vezette.
A négy lépcsős ifjú tudósok versenyének első két fordulóját a résztvevő országok bonyolítják, ahonnan a kiválasztott legjobb 2-4 pályamunkáról a nemzetközi bírálóbizottság mond véleményt. Ezt követően a kiválasztottak háromnapos, kiállítással egybekötött prezentáción vesznek részt, ahol a nemzetközi zsűri személyes konzultációk során alakítja ki a végleges sorrendet.
A dublini döntőn 88 projekt közül, Novák Blanka (az Egri Dobó István Gimnázium végzett diákja) a „Lycium barbarum fiziológiai hatásainak vizsgálata” c. projektje részesült a különdíjban, melynek eredményeként egy dublini szakmai utazáson vehet részt.
Hatalmas siker: négy magyar diák szerzett érmet az informatikai diákolimpián
A magyar csapat mind a négy tagja érmet szerzett a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián (IOI), amelyet a japán Cukuba városában rendeztek. A csapat tagja Gáspár Attila a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumból (ezüstérem), Janzer Lili a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumból (bronzérem), Noszály Áron a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumból (bronzérem) és Molnár-Sáska Zoltán a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumból (bronzérem) - olvasható a Tudományos Olimpikonok Facebook-oldalon.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
