Milyen lesz a 2012-es ponthatár a legnépszerűbb felsőfokú szakképzésen?

Több mint 2500-an jelentkeztek 2012 legnépszerűbb felsőfokú szakképzésére, idegenforgalmi szakmenedzserre.

  • Eduline
Ponthatárvárás tavaly a Millenárison. A felsőfokú szakképzésekre sem lesz könnyű bejutni
stiller

Több mint 2500-an jelentkeztek 2012 legnépszerűbb felsőfokú szakképzésére, idegenforgalmi szakmenedzserre. Bár a választék nagy – a Felvi adatai szerint huszonöt egyetemi és főiskolai karon indul el szeptemberben a szak –, az államilag finanszírozott helyekért kemény lesz a harc, a felsőfokú szakképzéseken a tavalyi tízezer helyett idén ugyanis csak 3500 elsőéves tanulhat ingyen. A felsőfokú szakképzés 2012-es keretszámait - intézményre lebontva - itt nézhetitek meg.

Idegenforgalmi szakmenedzser – milyenek voltak a ponthatárok 2011-ben?

Tavaly a Miskolci Egyetem idegenforgalmi szakmenedzser képzéséhez kellett a legjobb érettségi és tanulmányi eredmény, ott 347-nél húzták meg a ponthatárt. A Szegedi Tudományegyetem pedagógiai karára 306 ponttal is be lehetett kerülni, míg a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen és a Pannon Egyetemen 252 pont volt az alsó határ.

Ezek a legnépszerűbb felsőfokú szakképzések 2012-ben
Felvi

A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzéséhez 254, míg a Dunaújvárosi Főiskoláéhoz 258 pont kellett. A Kaposvári Egyetemre alacsonyabb összpontszámmal is be lehetett kerülni, ott 248 volt a ponthatár, ahogy a Nyíregyházi Főiskolán is. Az összes 2011-es ponthatárt itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.