Ezeket a szakembereket keresik most veszettül a német cégek

Németországban munkaerőhiánnyal küzd a vállalkozások 40 százaléka - mutatta ki a német kereskedelmi és iparkamarák szövetségének (DIHK) kedden ismertetett felmérése.

  • MTI

A német gazdaság legnagyobb munkaadói érdekképviseletének kutatása szerint leginkább az infokommunikációval és a gépgyártással foglalkozó cégeknél gond a képzett munkaerő utánpótlása, és 2016 végére az egy évvel korábbinál sokkal súlyosabbá vált a munkaerőhiány az elektrotechnika, illetve az elektronikai berendezések gyártása és a bútorgyártás területén.

A 3,6 millió vállalkozást összefogó szervezet tagjainak 39 százaléka már a legnagyobb kockázatok között tartja számon, hogy a szakemberekért folytatott verseny miatt emelkednek munkaköltségei. Azonban a német cégek továbbra is több tízezer ember felvételét tervezik.

Létszámbővítés várható a többi között az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban.

Az ipar egészét tekintve az utóbbi öt évben 350 ezer új munkahely jött létre, jövőre pedig legkevesebb 30 ezer állást teremthetnek a német ipari cégek a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban ismertetett felmérés szerint. A DIHK legutóbbi, októberi előrejelzése szerint Németország hazai összterméke (GDP) 1,9 százalékkal bővülhet az idén, szemben a nyáron becsült 1,5 százalékkal, viszont jövőre 1,2 százalékra lassulhat a gazdasági növekedés üteme.

A német szövetségi kormány előrejelzése szerint az Európai Unió legnagyobb gazdasága az idén 1,8 százalékkal, 2017-ben 1,4 százalékkal bővül, a munkaviszonyban állók száma pedig új történelmi csúcsra, 44 millióra emelkedik az idei 43,6 millióról.

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.