Németországban munkaerőhiánnyal küzd a vállalkozások 40 százaléka - mutatta ki a német kereskedelmi és iparkamarák szövetségének (DIHK) kedden ismertetett felmérése.
A német gazdaság legnagyobb munkaadói érdekképviseletének kutatása szerint leginkább az infokommunikációval és a gépgyártással foglalkozó cégeknél gond a képzett munkaerő utánpótlása, és 2016 végére az egy évvel korábbinál sokkal súlyosabbá vált a munkaerőhiány az elektrotechnika, illetve az elektronikai berendezések gyártása és a bútorgyártás területén.
A 3,6 millió vállalkozást összefogó szervezet tagjainak 39 százaléka már a legnagyobb kockázatok között tartja számon, hogy a szakemberekért folytatott verseny miatt emelkednek munkaköltségei. Azonban a német cégek továbbra is több tízezer ember felvételét tervezik.
Létszámbővítés várható a többi között az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban.
Az ipar egészét tekintve az utóbbi öt évben 350 ezer új munkahely jött létre, jövőre pedig legkevesebb 30 ezer állást teremthetnek a német ipari cégek a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban ismertetett felmérés szerint. A DIHK legutóbbi, októberi előrejelzése szerint Németország hazai összterméke (GDP) 1,9 százalékkal bővülhet az idén, szemben a nyáron becsült 1,5 százalékkal, viszont jövőre 1,2 százalékra lassulhat a gazdasági növekedés üteme.
A német szövetségi kormány előrejelzése szerint az Európai Unió legnagyobb gazdasága az idén 1,8 százalékkal, 2017-ben 1,4 százalékkal bővül, a munkaviszonyban állók száma pedig új történelmi csúcsra, 44 millióra emelkedik az idei 43,6 millióról.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
