Erről tuti nem hallottál eddig: a Mekinek saját egyeteme van

Hihetetlen, de igaz: a McDonald’s egyetemére nehezebb bejutni, mint a Harvardra.

  • Eduline

A McDonald’s 1961-ben hozott létre egy globális tréningközpontot az alkalmazottai továbbképzésére Chicagóban. Az iskolát pedig elnevezték Hamburger Egyetemnek, és az összes külsőséget az amerikai egyetemekhez igazították. Így a hallgatók büszkén hordják a Hamburger University logójával ellátott felsőket, a képzés végén pedig rendes diplomát kapnak, amelyben a minősítés a „hamburgerológia mestere”. Szívszorító nap képe: a hajléktalan kisfiú a Meki fényében tanul

A megalakulás óta további kihelyezett szakokat hoztak létre Európában, Ázsiában és Ausztráliában is. Sanghajban nagyobb a túljelentkezés, mint a Harvardra. Az iskolában az éttermek vezetőit és a cég későbbi középvezetőit képzik – kőkemény menedzserképzés és üzleti oktatás folyik.

Az oktatás 28 nyelven megy, főállású tanárokkal, előadásokkal, vizsgákkal, pont mint egy igazi egyetemen – írta az Index.

A Meki példájára már több nagyvállalat is létrehozta a saját iskoláját, és bár ezeknek csak a neve egyetem, egyre gyakoribb, hogy valódi felsőoktatási intézményekkel szövetkeznek, és a valódi diploma megszerzésébe beleszámít a céges iskola elvégzése is. Itt vannak az adatok: nem igaz, hogy túl sok bölcsészt képeznek az egyetemek

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.