Ennyit lehet keresni Budapesten és vidéken

Budapesten volt a legmagasabb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete tavaly mind a szellemi...

  • MTI
(Fotó: Szabó Péter Dániel)

Budapesten volt a legmagasabb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete tavaly mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozásúak körében - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megyei és régiós statisztikai évkönyvéből.

A KSH adatai szerint a fizikai foglalkozásúak a fővárosban havi nettó 109.984 forintot vihettek haza, míg a megyékben dolgozó fizikaiak  országos átlaga 96.647 forintot ért el. A szellemi munkakörökben dolgozók is Budapesten kerestek a legjobban 2011-ben: havi nettó 217.760 forintot kaptak, szemben a megyékben elért havi átlagos 155.396 forinttal.

A megyék közötti összehasonlítást tekintve a fizikai alkalmazottak Győr-Moson-Sopron megyében keresték a legtöbbet, csaknem 114.600 forintot, majd a Komárom-Esztergomban dolgozók következnek 109.755 forinttal.

Nettó 100.000 forint felett kerestek a fizikai dolgozók Fejér, Vas és Heves megyében, a legalacsonyabb volt a bérük Szabolcs-Szatmár-Bereg (havi nettó 86.973 forint) és Nógrád megyében (87.753 forint) foglalkoztatottaknak.

A szellemi foglalkozásúak közül a Komárom-Esztergom megyében dolgozóknak volt a legmagasabb a havi nettó átlagkeresete: 177.251 forint, de Fejérben is átlagosan 176.936 forintot kerestek ezek a munkavállalók. A legkevesebbet, átlagosan havi nettó 133.850 forintot a Békés megyében dolgozók vihették haza a KSH összesítése szerint.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.