Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A 15-25 év közötti munkavállalók 43 százaléka napi 8-9 órát, egynegyedük 10-11 órát, egyötödük pedig 12-14 órát tölt...

A 15-25 év közötti munkavállalók 43 százaléka napi 8-9 órát, egynegyedük 10-11 órát, egyötödük pedig 12-14 órát tölt munkával, munkakörtől és végzettségtől függetlenül - derül ki az Ipsos felméréséből, amelyről a Jobline számolt be.
A pályakezdők terhelése nagyobb, mint azoké, akik régebb óta dolgoznak. Az 1-2 éves munkatapasztalattal rendelkezők naponta közel 10 órát dolgoznak. A középiskolások átlagosan naponta 5 óra 20 percet, az egyetemisták és főiskolások 6 és háromnegyed órát tanulnak. A teljes cikket a Jobline-on olvashatjátok el.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) 2012-es felmérése szerint a hallgatók majdnem fele dolgozik az egyetem, főiskola mellett, minden második diák pedig 20-40 ezer forintból él havonta: erről itt olvashattok.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.