Idén januárban a bruttó átlagkereset 274 ezer forint volt, 10,0 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt, a nettó keresetek ugyanúgy 10,0 százalékkal 182 ezer forintra emelkedtek - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 2,3 százalékos januári inflációval számolva a reálkeresetek 7,5 százalékkal emelkedetek éves összehasonlításban.
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, továbbá a költségvetési szféra újabb területeit - többek között az egészségügyi és a kulturális munkakörökben dolgozókat - érintő keresetrendezés volt hatással - tette hozzá a jelentés.
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó és a nettó keresetek emelkedése 9,8 százalékos volt.
A versenyszférában 9,0, a költségvetési szektorban 12,2 százalékkal emelkedtek a keresetek, és bruttó értékük megközelítette a 288, illetve a 294 ezer forintot a közfoglalkoztatottak nélkül.
„Kétszer annyian jelentkeztek a Pannóniára, mint az Erasmusra az utolsó évében” – hangzik el rendszeresen a kormányzati kommunikációban, többek között Hankó Balázs részéről is. A mondat jól cseng, de nem igaz.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
77,72 vagy éppenséggel 100 pont - ennyi pontot kellett legalább elérniük a szóbelihez azoknak a hatodikosoknak, akik az alábbi top100-as budapesti elitgimnáziumok valamelyikébe szeretnének bekerülni.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A plusz juttatást április 10-ig utalják el a pedagógusoknak.
Azok a hatodikosok, akik a központi írásbelin legalább 86 pontot értek el, azok mentesülnek a szóbeli alól az Apáczaiban 2026-ban.
Az ideiglenes lista hatvanadik helyéről is be lehet jutni egy 28 fős osztályba. Mutatjuk, hogyan.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
Balatoni Katalin a hétvégén arról beszélt, hogy ma már nem elég az 5 perces torna. Mint mondta, látják a magyar társadalom egészségi állapotát, és azt, hogy minden negyedik gyerek elhízott.
