Több oka is van annak, miért telik a korábbinál jóval több időbe megszerezni a jogsit, de mindegyik a gyakorlati képzés területén keresendő.
Nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy az összevont rutin-forgalmi vizsga nemsokára megváltozik, ugyanis a forgalom többi résztvevőjét zavarta a négy rutinmanőver, ráadásul a vizsga 50 perces időtartamából is sokat lecsípett. A jövőben ezért csak kettő rutinfeladat lesz kötelező a vizsgán.
Az intézkedés bár a vizsgát meggyorsítja, a jogosítványszerzés folyamata egyre több időt vesz igénybe. Ezt a vizsgaváltozással elsőként foglalkozó Totalcar is megírta, a portál szakértője szerint átlagosan kilenc hóanpot vesz igénybe a folyamat.
Ennek oka egészen prózai, egyszerűen túl sok tanuló jut a kevés oktatóra, ráadásul több szabályt is be kell tartani, amik tovább lassítják a folyamatot. Ilyen például a kötelező 580 kilométer vezetési gyakorlat diákonként, vagy az, hogy az oktató legfeljebb 10 órát dolgozhat naponta. Ezek persze fontos, és okkal meghozott szabályok.
Az Eduline-nak nyilatkozó tanuló elmondta, közel két hónapja vár oktatóra a sikeres KRESZ-viszga óta, és most tűnik úgy, hogy végre tudja valaki fogadni. A keresgélés alatt több oktató is kijelentette, annyi diákja van, hogy nem tudja megígérni, belátható időn belül felveheti.
Egy szakértő szerint évente nagyjából 150 új oktató lép ki a három éve megújított, az addiginál jóval nehezebb képzésből a piacra, de közben ugyanennyien ott is hagyják a szakmát. Sokan egyszerűen kiöregednek, mások pedig nem tudnak megélni az ezért járó bérből.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
