Eltörlik a dolgozatírást és a felelést a szakiskolákban: a tanárok szerint rossz ötlet

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) úgy látja, árt és dilettáns az a javaslat, hogy a szakiskolai...

  • Eduline
túry

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) úgy látja, árt és dilettáns az a javaslat, hogy a szakiskolai kerettanterv szerint a szakmunkásképzők diákjainak a jövőben nem kellene felelniük és dolgozatot írniuk, hanem az órai munka alapján kapnának jegyeket.

Mendrey László, a PDSZ elnöke közleményében azt írta: abban az iskolatípusban, ahol a tantervi javaslat mindössze heti 12 kötelező közismereti óra megtartását írja elő - amelyből 5 testnevelés, 2 idegen nyelv, ahol magyarra, matematikára, természet és társadalomismeretre hetente 1, azaz egy tanítási óra jut - a javaslat árt. "Nem csak dilettáns, de káros is" - fogalmazott.

Az érdekvédő kitért arra is, hogy az államtitkárság kormányváltás utáni első intézkedései közé tartozott a "nem szakrendszerű oktatás" gyakorlatának megszüntetése. Annak az oktatási formának az általános iskola 5. és 6.  évfolyamában pedig helye volt - jegyezte meg.

Hozzátette: a szakiskolai képzésben való mostani bevezetése akár indokolt is lehet, hiszen a diákok motivációjának fenntartása, fokozása minden iskolatípusban indokolt. Ez azonban nem zárhatja ki a tananyag elsajátításának követelményét és a számonkérés szükségességét. Súlyosan téved, aki másként gondolja - írta Mendrey László, aki azt is szóvá tette, az elmúlt időszakban megszokottá vált, hogy a közoktatást érintő jelentős kormányzati kezdeményezések "a sajtó általi kiszivárogtatás útján" jutnak el a szakmai, és érdekvédelmi szervezetekhez.

A Magyar Nemzet szerdán arról írt: a nyilvánosságra hozott szakiskolai kerettanterv szerint a szakmunkásképzők diákjainak a jövőben nem kellene felelniük és dolgozatot írniuk, hanem az órai munka alapján kapnának jegyeket. A lap szerint az úgynevezett fejlesztő értékelés lényege, hogy nemcsak a szigorúan vett szaktárgyi tudást, hanem a tanuló önmagához mérhető fejlődését, szorgalmát is osztályozzák. A változtatás azt szolgálná, hogy a gyengébb képességű diákoknak legyen esélyük sikereket elérniük a tanulásban.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.