A tavalyinál nagyobb azoknak a 25 és 29 év közötti, szakvizsga előtt álló orvosoknak a száma, akik külföldi munkavállaláson gondolkodnak - derül ki az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal adataiból.
Az idei első fél évben sem lassult érdemben az egészségügyi szakemberek elvándorlásának üteme, sőt, a 25 és 29 év közötti, vagyis szakvizsga előtt álló orvosok közül idén a tavalyihoz képest még többen is kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást - írja a Világgazdaság az Egészségügyi Engedélyezési Hivataltól (EEKH) kapott adatokra hivatkozva.
Az elmúlt hét és fél évben nyolcezernél is több orvos és fogorvos, valamint több mint két és félezer ápoló, szülésznő ment külföldre dolgozni Magyarországról - írja az újság.
A lap csütörtöki cikke szerint az idei első félévben 514 orvos és fogorvos, valamint 257 ápoló, szülésznő ment külföldre, míg 2013-ban egész évben a külföldre távozók szám 1218, illetve 555 volt. A gyógyszerészeket és az egyéb egészségügyi dolgozókat is beleszámítva azonban összességében ennél is többen hagyták ott a magyar egészségügyet.
2012-ben 40 százalékkal kerestek kevesebbet a diplomások a közszférában: erről itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
