A tavalyinál nagyobb azoknak a 25 és 29 év közötti, szakvizsga előtt álló orvosoknak a száma, akik külföldi munkavállaláson gondolkodnak - derül ki az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal adataiból.
Az idei első fél évben sem lassult érdemben az egészségügyi szakemberek elvándorlásának üteme, sőt, a 25 és 29 év közötti, vagyis szakvizsga előtt álló orvosok közül idén a tavalyihoz képest még többen is kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást - írja a Világgazdaság az Egészségügyi Engedélyezési Hivataltól (EEKH) kapott adatokra hivatkozva.
Az elmúlt hét és fél évben nyolcezernél is több orvos és fogorvos, valamint több mint két és félezer ápoló, szülésznő ment külföldre dolgozni Magyarországról - írja az újság.
A lap csütörtöki cikke szerint az idei első félévben 514 orvos és fogorvos, valamint 257 ápoló, szülésznő ment külföldre, míg 2013-ban egész évben a külföldre távozók szám 1218, illetve 555 volt. A gyógyszerészeket és az egyéb egészségügyi dolgozókat is beleszámítva azonban összességében ennél is többen hagyták ott a magyar egészségügyet.
2012-ben 40 százalékkal kerestek kevesebbet a diplomások a közszférában: erről itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
