Svájcba, háztartási segítő munkakörökbe tartott toborzást a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ), a legtöbb...
Svájcba, háztartási segítő munkakörökbe tartott toborzást a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ), a legtöbb jelentkező a kilátástalanság, a fojtogató hitelek miatt döntött úgy, hogy hátrahagyva családját, több diplomával a zsebében kétkezi munkát vállal - írja a szerdai Magyar Nemzet.
A toborzást az NFSZ és az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja (Eures) hirdette meg, a várható havi bér 864 ezer-1 millió forint. A 2-3 évre szóló állás elnyeréséhez kiváló német, angol vagy francia nyelvtudásra, jogosítványra, pedagógiai vagy egészségügyi végzettségre volt szükség. A 250 jelentkezőből az állásinterjúra csupán 40-50 embert hívtak be.
A lap cikke felhívta a figyelmet arra is, hogy Svájcban nemcsak a fizetések, de az árak is magasak: egy egy hálószobás lakás havi bérleti díja 800-900 svájci frank, azaz 192 ezer-216 ezer forint.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
