Az Országos Roma Önkormányzat ellen jelenleg is zajlik a vizsgálat, miszerint inkább magukra, mintsem felzárkóztatásra költötték a támogatásokat. Farkas Flórián korábbi ORÖ-elnök alapítványa is látványos támogatást kapott, de látszata alig van munkájuknak.
Hadházy Ákos LMP-s képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy az Oktatás és Továbbképzési Központ Alapítvány olyan mentorhálózat kialakítására indult projekt támogatásában is részesült, melyet gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni. A kiírás szerint Farkas Flórián alapítványa így határozta meg a projektet:
A mentorhálózat célja a helyi szereplők közötti, elsősorban a szülők és az iskola közötti kapcsolattartás kialakítása a partnerség elve mentén elősegítve a hátrányos helyzetű, kiemelten roma diákok köznevelési intézményekben történő bennmaradását.
Ez is jól jellemzi az OTKA körüli légkört. A Népszabadság csütörtöki cikke szerint különböző projektekre az elmúlt években több mint egymilliárd forint támogatást kapott az OTKA, többek között a saját székházának modernizálására, ám arra már fordítottak figyelmet, hogy e-mailen vagy telefonon is elérhetőek legyenek, ráadásul a fővárosi irodájuknál sem nyitott senki ajtót a lap munkatársának.
Az OTKA annak ellenére részesült idén év elején minisztériumi támogatásban, hogy már javában zajlott a vizsgálat az egykor Farkas Flórián által vezetett ORÖ-nél a támogatási pénzek esetleges szabálytalan elköltése miatt. Az OTKA esetében is kiemelendő, hogy mikor 2012-ben nagy megindultak az állami és uniós támogatások az alapítvány kasszájába, a korábbi 3 milliós bérköltségek két év múlva már 194 milliót tettek ki.
Az sem világos, hogy a bevételeinek 98 százalékát támogatásokból szerző szervezet hogyan volt képes 2013-ban 112 milliós,egy évvel később 80 milliós "nyereséget" elkönyvelni. Azonban semmi nem derül ki a honlapjuk alapján, hogy pontosan milyen tevékenységre kaptak több részletben több mint egymilliárd forintos támogatást, bár az alaptevékenység szerint a romák felzárkóztatása és munkához segítése lenne a legfőbb feladatuk.
Húszévesen járta ki börtönben az általánost a magyar képviselő
Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat egykori elnöke börtönben lehetett, mikor befejezte a nyolcadik osztályt. Évek óta téma, hogy Farkas Flórián milyen iskolákban végezte el tanulmányait, korábban az országgyűlési képviselői önéletrajzából hagyta ki az intézmények felsorolását, később ezt kiegészítette, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi karára járt, valamint óraadó is volt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
