Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
„Egyelőre csak minden második héten dolgozom, méghozzá két napot, de jövőre már többet fogok” – mondja Leffler Kevin, a Marcali Szakképző Iskola kilencedikes diákja, aki az idén kezdte gyakorlatát egy pékségben. A szakmai gyakorlatért havonta 14 500 forint ösztöndíjat és némi béren kívüli juttatást is kap, és jól érzi magát, „rengeteget segítenek nekem abban, hogy megtanuljam a szakmát”.
Duális szakképzés - így nevezik azt a képzési rendszert, amelyben a diákok elméleti képzését az oktatási intézmények, a gyakorlati oktatást pedig a cégek végzik, vagyis a szak- és szakközépiskolások tanidejük egy részét nem az iskolában, hanem az intézménnyel együttműködő cégnél töltik. A rendszer előnye, hogy a tanulók még azelőtt rengeteg szakmai tapasztalatot szereznek, hogy megszereznék a szakképesítést, ráadásul kapcsolatba kerülnek olyan cégekkel, ahol később el is helyezkedhetnek. A duális szakképzésről szóló cikkünket itt olvashatjátok el.
Az új rendszer kialakítása itthon azonban döccenőkkel indult: míg Németországban a cégek egyötöde működtet tanműhelyt, addig Magyarországon csupán öt százalékuk, ez pedig kevés. Persze van, ahol már most jól működik az új képzési rendszer. A Marcali Szakképző Iskolában például több évtizedes hagyománya van a gyakorlatorientált képzéseknek. „Az iskola diákjainak már a hetvenes években is lehetőségük volt arra, hogy gyakorlatot szerezzenek a környékbeli cégek tanműhelyeiben” – mondta Kulcsár János, az intézmény igazgatóhelyettese. A duális szakképzés idén szeptemberben indult újra szervezett formában – körülbelül hatvanan tanulnak ilyen formában, az intézményben és vállalati tanműhelyekben.
túry
Az igazgatóhelyettes szerint Marcaliban és környékén könnyű gyakorlati helyet találni. „A Balaton közelsége miatt rengeteg pékség és cukrászda van a környéken, de korlátlan mennyiségben vesznek fel tanulókat a forgácsoló üzemek is” – mondta. A gyakorlati helyekre nincsen felvételi, azonban a diákoknak le kell tenniük egy szintvizsgát ahhoz, hogy tanulószerződéssel elkezdhessenek dolgozni. „A vizsgák általában a 9. évfolyam második félévében vannak, ezeket a kamara szervezi. Felmérjük, hogy a diák képes-e irányítás mellett munkát végezni. Abban az esetben, ha valakinek nem sikerül, később újra próbálkozhat” – tette hozzá. A munkahely kiválasztásánál fontos szempont a tanulmányi eredmény, de az is számít, hogy mennyire van közel a diák lakóhelyéhez a cég.
Az, hogy mennyi időt töltenek a cégeknél a diákok, képzési területtől függ: van olyan szakma, amelynek az elsajátítása több elméleti órát igényel, más képzések azonban gyakorlatközpontúak. „Általában a diákok a képzés 30 százalékát a gyakorlati helyen, 70 százalékát az iskolában töltik” – tette hozzá a marcali iskola igazgatóhelyettese. A szabályok szerint a tanulók napi hét óránál nem dolgozhatnak többet, cserébe viszont ösztöndíjat kapnak a cégektől, legalább havi 14 500 forintot.
„A munkahelyek szinte mindent megtesznek, hogy magukhoz csábítsák a diákokat” – mondta Kulcsár János. Az egyik - gyakorlati helyet biztosító - cég, a Marcaliban található Ziehl Abegg Kft. a kötelező ösztöndíjon felül még „ösztönző ösztöndíjat” is ad a jól teljesítő diákoknak, emellett mindenkinek ingyen biztosít étkezést és munkaruhát – így a diákok havi bevétele akár 40 ezer forintot is elérheti.
Élesben megy
„A duális képzés nagy előnye, hogy a diákok az elméleti oktatás mellett valódi gyakorlatot szereznek, már a tanulmányaik idején, ennek a segítségével az iskola elvégzése után is könnyebben tudnak elhelyezkedni” – mondta Kovács László, a budapesti Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola szakmai igazgatóhelyettese.
A Gundelben 2008 óta működik duális szakképzés. A budapesti szakiskola körülbelül 420 munkahellyel van kapcsolatban, a diákok már a 10. évfolyamtól elkezdik a szakmai gyakorlatot, az iskolában főként elméleti oktatás zajlik. A Gundel igazgatóhelyettese szerint sem nehéz gyakorlóhelyet találni, „a cégek szinte kapkodnak a diákokért” – igaz, ebben az is szerepet játszik, hogy minden tanuló után szakképzési hozzájárulást kapnak az államtól.
euroskills
A pincérnek, cukrásznak, illetve szakácsnak tanulók öt napot az iskolában töltenek, öt napot pedig a gyakorlati helyükön. „Az eredeti elképzelés szerint a gyakorlati képzés teljes egészében a munkahelyeken zajlott volna, de a keretmegállapodások alapján a gyakorlati foglalkozások egy részét továbbra is az iskolában tartjuk” – magyarázta Kovács László, hozzátéve: nem minden gyakorlóhelyen van lehetőség elsajátítani a vizsgakövetelményekben leírtakat. Egy egyszerű példa: ahol nincs az étlapon túrógombóc, ott a szakácstanuló sem gyakorolhatja az elkészítését.
Úgy tűnik, a rendszer sikeres: egy, az iskolában végzett pályakövetéses felmérés szerint a diákok 25 százaléka a munkahelyén marad a gyakorlat vége után is.
| Nem csak a diákoknak jó |
Az Európa Cégcsoportnál körülbelül 100 tanulót foglalkoztatnak, kétharmaduk vendéglátósnak, egyharmaduk pedig matróznak tanul. Lakatos Tibor, a cégcsoport szakképzési tanácsadója az eduline-nak elmondta: a cégek is profitálnak a duális szakképzésből, mivel a tanulókból potenciális munkaerőbázist nevelhetnek ki. „Eleinte persze tanítani kell a diákokat, de idővel nagy segítséget jelent a munkájuk. Az, aki nálunk megfelel, később máshol is megállja a helyét” – tette hozzá. A cégcsoport szoros kapcsolatban áll azokkal az intézményekkel, ahonnan a gyakornokok érkeznek. „Az iskolák elküldik nekünk a tematikát, a szakmai és vizsgakövetelményeket. Ez utóbbiak nem mindig egyeznek a piaci elvárásokkal, de azért ebben is volt fejlődés az utóbbi években” – emelte ki a cégcsoport tanácsadója. Hozzátette: a szakképzési törvény szerint szigorú szabályai vannak a gyakorlatnak, például meghatározták a pihenőidőt, de az is fontos szabály, hogy este 10 óra után nem dolgozhatnak kiskorúak. |
