A diplomás munkanélküliek között a legkedvezőbb helyzetben az informatikusok és a jogászok állnak, a kormány ez...
A felsőoktatási helyek szűkítésének - a Népszabadság által elérhető statisztikák szerint - a pillanatnyi költségvetési hiánycél elérésén kívül nincs nemzetgazdasági értelme - állapítja meg a lap.
A Népszabadság írása szerint a magyarországi munkaerőpiac két jellemzőjében kirívóan eltér a fejlett ipari országok, illetve az OECD átlagától: az inaktívak magas arányában és az alacsony iskolai végzettségűek alacsony foglalkoztatási mértékében. Az OECD-országokban a 25-64 éves korosztály 30 százalékának van felsőfokú végzettsége, az EU-21-ek átlaga 27 százalék, Magyarországon pedig az arány 20 százalék. Igaz 1997-ben még 12 százalék volt.
Juhász Ágnes oktatási szakértő a KSH munkaerő-felmérésének 2010 utolsó negyedéves adatait használva elemezte a diplomások körében a munkaerőpiaci helyzetet - írja a Népszabadság. Megállapította, hogy a legkevésbé a számítástechnikai területen végzett diplomásokat sújtja a munkanélküliség, őket pedig a jogászok követik 1,6, illetve 1,7 százalékos munkanélküliségi rátával. A legnehezebb helyzetben az újságírással, információszolgáltatással kapcsolatos diplomával rendelkezők vannak, körükben 11,7 százalék nincs a munkaerőpiacon. Ugyancsak nehéz helyzetben vannak az építőipari, építészeti és a mezőgazdasági diplomával rendelkezők.
A Népszabadság felidézi, hogy az állami keretszámok szűkítése melletti érv az, hogy növekszik a munkanélküli diplomások száma. Juhász Ágnes számításai szerint a 2006 és 2009 között végzett diplomások körében a munkanélküliségi arány 8 százalék. Az ebben az időszakban érettségizők munkanélküliségi rátája 21, a szakképesítést szerzőké pedig 19 százalék. Még a gazdasági válságban is nagyobb esélyük van a diplomásoknak munkát találni.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
