A diplomás munkanélküliek között a legkedvezőbb helyzetben az informatikusok és a jogászok állnak, a kormány ez...
A felsőoktatási helyek szűkítésének - a Népszabadság által elérhető statisztikák szerint - a pillanatnyi költségvetési hiánycél elérésén kívül nincs nemzetgazdasági értelme - állapítja meg a lap.
A Népszabadság írása szerint a magyarországi munkaerőpiac két jellemzőjében kirívóan eltér a fejlett ipari országok, illetve az OECD átlagától: az inaktívak magas arányában és az alacsony iskolai végzettségűek alacsony foglalkoztatási mértékében. Az OECD-országokban a 25-64 éves korosztály 30 százalékának van felsőfokú végzettsége, az EU-21-ek átlaga 27 százalék, Magyarországon pedig az arány 20 százalék. Igaz 1997-ben még 12 százalék volt.
Juhász Ágnes oktatási szakértő a KSH munkaerő-felmérésének 2010 utolsó negyedéves adatait használva elemezte a diplomások körében a munkaerőpiaci helyzetet - írja a Népszabadság. Megállapította, hogy a legkevésbé a számítástechnikai területen végzett diplomásokat sújtja a munkanélküliség, őket pedig a jogászok követik 1,6, illetve 1,7 százalékos munkanélküliségi rátával. A legnehezebb helyzetben az újságírással, információszolgáltatással kapcsolatos diplomával rendelkezők vannak, körükben 11,7 százalék nincs a munkaerőpiacon. Ugyancsak nehéz helyzetben vannak az építőipari, építészeti és a mezőgazdasági diplomával rendelkezők.
A Népszabadság felidézi, hogy az állami keretszámok szűkítése melletti érv az, hogy növekszik a munkanélküli diplomások száma. Juhász Ágnes számításai szerint a 2006 és 2009 között végzett diplomások körében a munkanélküliségi arány 8 százalék. Az ebben az időszakban érettségizők munkanélküliségi rátája 21, a szakképesítést szerzőké pedig 19 százalék. Még a gazdasági válságban is nagyobb esélyük van a diplomásoknak munkát találni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
