A diplomás munkanélküliek között a legkedvezőbb helyzetben az informatikusok és a jogászok állnak, a kormány ez...
A felsőoktatási helyek szűkítésének - a Népszabadság által elérhető statisztikák szerint - a pillanatnyi költségvetési hiánycél elérésén kívül nincs nemzetgazdasági értelme - állapítja meg a lap.
A Népszabadság írása szerint a magyarországi munkaerőpiac két jellemzőjében kirívóan eltér a fejlett ipari országok, illetve az OECD átlagától: az inaktívak magas arányában és az alacsony iskolai végzettségűek alacsony foglalkoztatási mértékében. Az OECD-országokban a 25-64 éves korosztály 30 százalékának van felsőfokú végzettsége, az EU-21-ek átlaga 27 százalék, Magyarországon pedig az arány 20 százalék. Igaz 1997-ben még 12 százalék volt.
Juhász Ágnes oktatási szakértő a KSH munkaerő-felmérésének 2010 utolsó negyedéves adatait használva elemezte a diplomások körében a munkaerőpiaci helyzetet - írja a Népszabadság. Megállapította, hogy a legkevésbé a számítástechnikai területen végzett diplomásokat sújtja a munkanélküliség, őket pedig a jogászok követik 1,6, illetve 1,7 százalékos munkanélküliségi rátával. A legnehezebb helyzetben az újságírással, információszolgáltatással kapcsolatos diplomával rendelkezők vannak, körükben 11,7 százalék nincs a munkaerőpiacon. Ugyancsak nehéz helyzetben vannak az építőipari, építészeti és a mezőgazdasági diplomával rendelkezők.
A Népszabadság felidézi, hogy az állami keretszámok szűkítése melletti érv az, hogy növekszik a munkanélküli diplomások száma. Juhász Ágnes számításai szerint a 2006 és 2009 között végzett diplomások körében a munkanélküliségi arány 8 százalék. Az ebben az időszakban érettségizők munkanélküliségi rátája 21, a szakképesítést szerzőké pedig 19 százalék. Még a gazdasági válságban is nagyobb esélyük van a diplomásoknak munkát találni.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki. Összegyűjtöttünk néhány budapesti programot, amelyeket érdemes lehet felírni a naptárba.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
