A diplomás munkanélküliek között a legkedvezőbb helyzetben az informatikusok és a jogászok állnak, a kormány ez utóbbiaknál mégis radikálisan nyesi az államilag finanszírozott keretszámot - olvasható a Népszabadság szombati számában megjelent cikkben, amelyben a felsőoktatás és a munkaerőpiaci helyzetet vetik össze.
A felsőoktatási helyek szűkítésének - a Népszabadság által elérhető statisztikák szerint - a pillanatnyi költségvetési hiánycél elérésén kívül nincs nemzetgazdasági értelme - állapítja meg a lap.
A Népszabadság írása szerint a magyarországi munkaerőpiac két jellemzőjében kirívóan eltér a fejlett ipari országok, illetve az OECD átlagától: az inaktívak magas arányában és az alacsony iskolai végzettségűek alacsony foglalkoztatási mértékében. Az OECD-országokban a 25-64 éves korosztály 30 százalékának van felsőfokú végzettsége, az EU-21-ek átlaga 27 százalék, Magyarországon pedig az arány 20 százalék. Igaz 1997-ben még 12 százalék volt.
Juhász Ágnes oktatási szakértő a KSH munkaerő-felmérésének 2010 utolsó negyedéves adatait használva elemezte a diplomások körében a munkaerőpiaci helyzetet - írja a Népszabadság. Megállapította, hogy a legkevésbé a számítástechnikai területen végzett diplomásokat sújtja a munkanélküliség, őket pedig a jogászok követik 1,6, illetve 1,7 százalékos munkanélküliségi rátával. A legnehezebb helyzetben az újságírással, információszolgáltatással kapcsolatos diplomával rendelkezők vannak, körükben 11,7 százalék nincs a munkaerőpiacon. Ugyancsak nehéz helyzetben vannak az építőipari, építészeti és a mezőgazdasági diplomával rendelkezők.
A Népszabadság felidézi, hogy az állami keretszámok szűkítése melletti érv az, hogy növekszik a munkanélküli diplomások száma. Juhász Ágnes számításai szerint a 2006 és 2009 között végzett diplomások körében a munkanélküliségi arány 8 százalék. Az ebben az időszakban érettségizők munkanélküliségi rátája 21, a szakképesítést szerzőké pedig 19 százalék. Még a gazdasági válságban is nagyobb esélyük van a diplomásoknak munkát találni.
