Diákmunka: milyen cégeknél lehet nyári állást találni?

Főként a gyártás, a kereskedelem, és a mezőgazdaság területére keresnek diákokat nyári munkára a cégek - olvasható a...

  • MTI
Túry Gergely

Főként a gyártás, a kereskedelem, és a mezőgazdaság területére keresnek diákokat nyári munkára a cégek - olvasható a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DIÁKÉSZ) MTI-hez eljuttatott közleményében.

A szövetség szerint különösen nagy a kereslet a programozók, fordítók iránt. Valamennyi ágazatban kínálnak irodai adminisztratív munkákat, várják a jelentkezőket nyelvtudást vagy számítógépes ismereteket igénylő szakmai feladatokra, gyakornoki programokba, valamint marketing, promóciós és hostess munkákra. Nyáron a mezőgazdasági munkák aránya emelkedik meg leginkább, de a szabadságolások miatt minden ágazatban több diákot vesznek fel - olvasható a közleményben.

Azoknak a diákoknak, akik nem iskolaszövetkezeten keresztül vállalnak munkát, érdemes odafigyelniük arra, hogy feltétlenül kössenek szerződést a munkába állás előtt, és térjenek ki annak részleteire is. Azt is jó, ha tudják a diákok, hogy amikor egy vállalkozás bejelenti őket, akkor elveszítik a pályakezdőknek járó kedvezményeket, és ez például egy egy hónapos munka esetében inkább hátrány, mint előny - hívja fel a figyelmet a szövetség. 

A bérezés kapcsán a DIÁKÉSZ kifejti: a minimálbér a legjellemzőbb, a munkák 70-75 százalékáért 564 forintot fizetnek óránként. Irodai és szakmai munkakörökben 600-1000 forint a munkabér, a gyakornoki programokban pedig 130-150 000 forintot lehet keresni havonta.

Az iskolaszövetkezetek Magyarországon évente mintegy 130 000 nappali tagozatos tanulónak, hallgatónak biztosítanak a tanulmányi időbeosztásukhoz alkalmazkodó gyakorlati munkatapasztalat-szerzési, kapcsolatteremtési, legális pénzkereseti lehetőséget. Aktív foglalkoztatáspolitikai katalizátorként működnek és a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének elősegítésében is egyre nagyobb szerepet játszanak - hangsúlyozza a DIÁKÉSZ.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.