A munkaerőpiacon egy komplett generáció hiányáról ír szakemberek beszámolója alapján a Portfolio.
Mára közismertté vált, hogy Magyarország nem túl sikeresen tartja a lépést az IT-szektor fejlődésével, aminek következtében több tízezer programozó és informatikus hiányzik a munkaerőpiacról. Számos cég lecsapott az utóbbi időben a piaci résre, és néhány hónapos, illetve maximum másfél éves képzéseket indítva már legalább 200 ezer forint nettó fizetést tudnak ígérni a beiratkozóknak.
A Portfolio.hu megkeresett több ágazati szakembert, köztük a Deloite tanácsadó cég azt nyilatkozta, hogy bizonyos területeken a nyugdíjba vonulókat sem sikerül pótolni, egy komplett generáció hiányzik a munkaerőpiacon. Amikor a 22-25 ezer informatikus hiányáról lehet olvasni, ott a középfokú végzettséggel rendelkezőktől az egyetemi és akadémiai szintig terjedő piramist kell elképzelni, ezért beszélnek ilyen nagyságrendű problémáról.
Évente 3000 nyugdíjas informatikai szakember megy nyugdíjba, eközben az Oktatási Hivatal adatai szerint mindössze 2721 szakember szerzett képesítést a szektorban. Fontos megjegyezni, hogy sokan már az egyetemi éveik alatt állást kapnak, így ők hiába helyezkednek el a területen, az nem mutatkozik a statisztikákban. Ezzel együtt is kevés a szakember, ugyanis az iparág folyamatosan terjeszkedne.
A megkeresett cégek, köztük a Prezi vagy a Ericsson is úgy nyilatkozott, hogy szinte lehetetlen több éves tapasztalattal rendelkező fejlesztőt találni, értük egyébként is hatalmas a verseny - így érthető, hogy 400 ezres fizetésért sem vállalnak bizonyos pozíciókat -, kevés a speciális tudású szakember. A szakemberek számára kevésbé vonzó cégeknél még égetőbb a hiány.
A leginkább rugalmas és képezhető réteghez, a bölcsészekhez nyúlnak a cégek, akik egy-egy tanfolyam elvégzése után teljes értékű munkatárs lehet rövid időn belül egy cégnél.
Az informatikusok havi bruttó átlagbére 2015-ben 866 ezer forint volt. A nyugatra vándorlók a magyar átlaghoz képest kevesebben - de nem kevesen - vannak, ugyanis a kinti kezdőbér jellemzően "csak" a magyar bér duplája, ugyanis rengeteg szakember érkezik más országokból is, ami lenyomja a kereseteket.
Így jelentkezhettek az ingyenes képzésekre: az összes infó egy helyen
Rengeteg kérdést kaptunk az elmúlt napokban a szeptember végén induló, ingyenes nyelvi-informatikai képzésekről. Összegyűjtöttük és megválaszoltunk a legfontosabbakat. Milyen képzésre lehet jelentkezni? Kétféle képzésre - kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. és II. - lehet jelentkezni, a tanfolyamok három fő részből állnak.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
