A munkaerőpiacon egy komplett generáció hiányáról ír szakemberek beszámolója alapján a Portfolio.
Mára közismertté vált, hogy Magyarország nem túl sikeresen tartja a lépést az IT-szektor fejlődésével, aminek következtében több tízezer programozó és informatikus hiányzik a munkaerőpiacról. Számos cég lecsapott az utóbbi időben a piaci résre, és néhány hónapos, illetve maximum másfél éves képzéseket indítva már legalább 200 ezer forint nettó fizetést tudnak ígérni a beiratkozóknak.
A Portfolio.hu megkeresett több ágazati szakembert, köztük a Deloite tanácsadó cég azt nyilatkozta, hogy bizonyos területeken a nyugdíjba vonulókat sem sikerül pótolni, egy komplett generáció hiányzik a munkaerőpiacon. Amikor a 22-25 ezer informatikus hiányáról lehet olvasni, ott a középfokú végzettséggel rendelkezőktől az egyetemi és akadémiai szintig terjedő piramist kell elképzelni, ezért beszélnek ilyen nagyságrendű problémáról.
Évente 3000 nyugdíjas informatikai szakember megy nyugdíjba, eközben az Oktatási Hivatal adatai szerint mindössze 2721 szakember szerzett képesítést a szektorban. Fontos megjegyezni, hogy sokan már az egyetemi éveik alatt állást kapnak, így ők hiába helyezkednek el a területen, az nem mutatkozik a statisztikákban. Ezzel együtt is kevés a szakember, ugyanis az iparág folyamatosan terjeszkedne.
A megkeresett cégek, köztük a Prezi vagy a Ericsson is úgy nyilatkozott, hogy szinte lehetetlen több éves tapasztalattal rendelkező fejlesztőt találni, értük egyébként is hatalmas a verseny - így érthető, hogy 400 ezres fizetésért sem vállalnak bizonyos pozíciókat -, kevés a speciális tudású szakember. A szakemberek számára kevésbé vonzó cégeknél még égetőbb a hiány.
A leginkább rugalmas és képezhető réteghez, a bölcsészekhez nyúlnak a cégek, akik egy-egy tanfolyam elvégzése után teljes értékű munkatárs lehet rövid időn belül egy cégnél.
Az informatikusok havi bruttó átlagbére 2015-ben 866 ezer forint volt. A nyugatra vándorlók a magyar átlaghoz képest kevesebben - de nem kevesen - vannak, ugyanis a kinti kezdőbér jellemzően "csak" a magyar bér duplája, ugyanis rengeteg szakember érkezik más országokból is, ami lenyomja a kereseteket.
Így jelentkezhettek az ingyenes képzésekre: az összes infó egy helyen
Rengeteg kérdést kaptunk az elmúlt napokban a szeptember végén induló, ingyenes nyelvi-informatikai képzésekről. Összegyűjtöttük és megválaszoltunk a legfontosabbakat. Milyen képzésre lehet jelentkezni? Kétféle képzésre - kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. és II. - lehet jelentkezni, a tanfolyamok három fő részből állnak.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
