Az új dolgok tanulása, az egészséges táplálkozás, a dohányzás elhagyása és az elmagányosodás elkerülése megelőzheti a demenciás esetek harmadának kialakulását.
A demencia mögött meghúzódó kockázati faktorok széles körű elemzése alapján kilenc különösen fontos tényezőt emeltek ki a kutatók. Ezek között említették meg a 15 éves kor utáni tanulást, középkorúaknál a magas vérnyomás, az elhízás és a halláscsökkenés kordában tartását, valamint a későbbi életben a dohányzás mellőzését, a depresszió, a mozgásszegény életmód, a társadalmi elszigeteltség és a cukorbetegség kockázatának elkerülését.
A kutatók szerint amennyiben ezeket a tényezőket teljesen sikerülne kiküszöbölni, világszerte minden harmadik demenciás eset elkerülhető lenne.
"Bár a demenciát csak idősebb korban diagnosztizálják, az agy elváltozásai rendszerint már évekkel korábban elkezdődnek" - mondta el Gill Livingston, a London College Egyetem professzora, annak a 24 nemzetközi szakembernek egyike, akik a Lancet orvosi folyóirat megbízásából az elemzést elvégezték.
A Nemzetközi Alzheimer Szövetség legutóbbi becslése szerint a betegség költségei évente 818 milliárd dollárra rúgnak. A demenciát az agy kóros elváltozásai okozzák, leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely az agysejtek pusztulásával jár, károsítja az emlékezetet, hatással van a gondolkodásra, a viselkedésre, tájékozódásra és a mindennapi élettel kapcsolatos tevékenységek ellátására.
Azok, aki fiatalon nem végeznek középiskolát, idősebb korukban kevésbé foglakoznak a kognitív hanyatlással, a hallás megőrzése pedig a gazdagabb, stimulálóbb környezethez való kapcsolatot segíti. A dohányzás elhagyása révén csökken a neurotoxinok értéke a szervezetben, javul a szív állapota, ami az agy egészségére is jó hatással van a szakemberek szerint.
Itt a bizonyíték: agyunk egy része felnőttkorban is fejlődik, van remény
Tényleg igaz, hogy az agyunk felnőttkorban már nem növekszik? Itt a válasz, mert #tudnicool. Az eddig vélttel ellentétben az agy bizonyos területeinek szövetei egészen felnőttkorig növekednek, ezáltal javulnak bizonyos képességek, mint például az arcfelismerés. Egy nemzetközi szakértői csoport 22 gyerek és 25 fiatal felnőtt agyát vizsgálta meg, eredményeit a Science című tudományos lapban mutatta be.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
