A demencia mögött meghúzódó kockázati faktorok széles körű elemzése alapján kilenc különösen fontos tényezőt emeltek ki a kutatók. Ezek között említették meg a 15 éves kor utáni tanulást, középkorúaknál a magas vérnyomás, az elhízás és a halláscsökkenés kordában tartását, valamint a későbbi életben a dohányzás mellőzését, a depresszió, a mozgásszegény életmód, a társadalmi elszigeteltség és a cukorbetegség kockázatának elkerülését.
A kutatók szerint amennyiben ezeket a tényezőket teljesen sikerülne kiküszöbölni, világszerte minden harmadik demenciás eset elkerülhető lenne.
"Bár a demenciát csak idősebb korban diagnosztizálják, az agy elváltozásai rendszerint már évekkel korábban elkezdődnek" - mondta el Gill Livingston, a London College Egyetem professzora, annak a 24 nemzetközi szakembernek egyike, akik a Lancet orvosi folyóirat megbízásából az elemzést elvégezték.
A Nemzetközi Alzheimer Szövetség legutóbbi becslése szerint a betegség költségei évente 818 milliárd dollárra rúgnak. A demenciát az agy kóros elváltozásai okozzák, leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely az agysejtek pusztulásával jár, károsítja az emlékezetet, hatással van a gondolkodásra, a viselkedésre, tájékozódásra és a mindennapi élettel kapcsolatos tevékenységek ellátására.
Azok, aki fiatalon nem végeznek középiskolát, idősebb korukban kevésbé foglakoznak a kognitív hanyatlással, a hallás megőrzése pedig a gazdagabb, stimulálóbb környezethez való kapcsolatot segíti. A dohányzás elhagyása révén csökken a neurotoxinok értéke a szervezetben, javul a szív állapota, ami az agy egészségére is jó hatással van a szakemberek szerint.
Tényleg igaz, hogy az agyunk felnőttkorban már nem növekszik? Itt a válasz, mert #tudnicool. Az eddig vélttel ellentétben az agy bizonyos területeinek szövetei egészen felnőttkorig növekednek, ezáltal javulnak bizonyos képességek, mint például az arcfelismerés. Egy nemzetközi szakértői csoport 22 gyerek és 25 fiatal felnőtt agyát vizsgálta meg, eredményeit a Science című tudományos lapban mutatta be.
