Az új dolgok tanulása, az egészséges táplálkozás, a dohányzás elhagyása és az elmagányosodás elkerülése megelőzheti a demenciás esetek harmadának kialakulását.
A demencia mögött meghúzódó kockázati faktorok széles körű elemzése alapján kilenc különösen fontos tényezőt emeltek ki a kutatók. Ezek között említették meg a 15 éves kor utáni tanulást, középkorúaknál a magas vérnyomás, az elhízás és a halláscsökkenés kordában tartását, valamint a későbbi életben a dohányzás mellőzését, a depresszió, a mozgásszegény életmód, a társadalmi elszigeteltség és a cukorbetegség kockázatának elkerülését.
A kutatók szerint amennyiben ezeket a tényezőket teljesen sikerülne kiküszöbölni, világszerte minden harmadik demenciás eset elkerülhető lenne.
"Bár a demenciát csak idősebb korban diagnosztizálják, az agy elváltozásai rendszerint már évekkel korábban elkezdődnek" - mondta el Gill Livingston, a London College Egyetem professzora, annak a 24 nemzetközi szakembernek egyike, akik a Lancet orvosi folyóirat megbízásából az elemzést elvégezték.
A Nemzetközi Alzheimer Szövetség legutóbbi becslése szerint a betegség költségei évente 818 milliárd dollárra rúgnak. A demenciát az agy kóros elváltozásai okozzák, leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely az agysejtek pusztulásával jár, károsítja az emlékezetet, hatással van a gondolkodásra, a viselkedésre, tájékozódásra és a mindennapi élettel kapcsolatos tevékenységek ellátására.
Azok, aki fiatalon nem végeznek középiskolát, idősebb korukban kevésbé foglakoznak a kognitív hanyatlással, a hallás megőrzése pedig a gazdagabb, stimulálóbb környezethez való kapcsolatot segíti. A dohányzás elhagyása révén csökken a neurotoxinok értéke a szervezetben, javul a szív állapota, ami az agy egészségére is jó hatással van a szakemberek szerint.
Itt a bizonyíték: agyunk egy része felnőttkorban is fejlődik, van remény
Tényleg igaz, hogy az agyunk felnőttkorban már nem növekszik? Itt a válasz, mert #tudnicool. Az eddig vélttel ellentétben az agy bizonyos területeinek szövetei egészen felnőttkorig növekednek, ezáltal javulnak bizonyos képességek, mint például az arcfelismerés. Egy nemzetközi szakértői csoport 22 gyerek és 25 fiatal felnőtt agyát vizsgálta meg, eredményeit a Science című tudományos lapban mutatta be.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
