A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a 2011-ben végzettek 70,8 százaléka fél-egy évvel a...
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a 2011-ben végzettek 70,8 százaléka fél-egy évvel a diplomaszerzést követően már dolgozott, és 3 százaléka volt a munkanélküli - derült ki az intézmény MTI-hez eljuttatott felméréséből, amelyben a 2007-ben és 2009-ben végzettek elhelyezkedését is vizsgálták. A legmagasabb keresetre a villamosmérnökök számíthattak.
A 2011-ben végzettek körében a foglalkoztatottak aránya az egy évvel korábban mért értékhez képest lényegében nem változott. Ugyanakkor a 2009-ben végzettek között a korábbi felméréshez képest a foglalkoztatottsági arány csökkent, mert emelkedett a nappali tagozatos hallgatók aránya, és több lett a munkanélküli, de az ő arányuk még így is alatta marad az egyetemi végzettségűek országos munkanélküliségi rátájának. Mint megjegyezték: az egyetemi végzettségűek országos munkanélküliségi rátája 2012. II. negyedévében 3,8 százalék volt.
A 2007-ben végzettek esetén a korábbi felméréshez képest az inaktívak (főként a GYES-en, GYED-en lévők) aránya nőtt. A munkanélküliek aránya a korábbi felmérések adataihoz képest nem változott, és szintén jelentősen kisebb volt mint az egyetemi végzettségűek országos munkanélküliségi rátája.
A 2011-ben végzettek közül azok, akik az első munkahelyet az abszolutórium megszerzése után kezdték el keresni, általában 4 hónap alatt találták meg, ami alapvetően megfelel a korábbi évek adatainak. A válaszadók 7,8 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett teljes állású munkaviszonnyal. A munkát keresők 37,5 százaléka azonnal vagy egy hónapon belül talált állást, és további 42,7 százalék féléven belül.
A teljes munkaidőben alkalmazásban álló szellemi foglalkozásúak - KSH terminológia szerint - számított havi nettó átlagkeresete 2012. II. negyedévében mintegy 190 ezer forint volt a 2011-ben végzetteknél. A 2009-ben diplomát szerzők esetében 284 ezer forint, a 2007-ben végzetteknél 325,5 ezer forint volt ez az összeg. A legmagasabb keresetre a villamosmérnökök számíthattak, a 2011-ben végzettek bruttó 241 ezer, a 2009-ben végzettek bruttó 364 ezer, míg a 2007-ben végzettek bruttó 400 ezer forintos fizetést jelöltek meg.
A felmérés szerint a 2007-ben végzett közül mintegy 2000, a 2009-ben diplomához jutók közül mintegy 2900, és a 2011-ben végzők közül mintegy 3600 főt kerestek meg tavaly nyáron, a visszaérkezett kérdőívek száma 15-20 százalék volt.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
