A kutatás résztvevői, 145 egyetemista kockajátékot játszott. Nyereményüket úgy növelhették, ha hazudnak a kockán szereplő pontok számáról. A résztvevők gyakran mondtak valótlan összeget, sokan azonban őszinték maradtak.
Nyolc százalékuk állandóan hazudott, hogy növelje nyereményét - számoltak be megfigyeléseikről a PNAS című szaklapban a Zürichi, a Chicagói és a Harvard Egyetem kutatói.
"A legtöbben esetenként mérlegelik azt, hogy egyéni érdekeik szerint cselekszenek vagy őszinték lesznek. Ők néha-néha csalnak, de nem minden alkalommal"
- magyarázta Michel Marechal, a Zürichi Egyetem szakértője.
Annak kiderítésére, hogy mely agyi struktúrák vesznek részt a mérlegelésben, a fejbőrre helyezett elektródákon keresztül gyenge árammal ingerelték a prefrontális kérget. Erről az agyi régióról ismert, hogy az intellektuális cselekvések tervezésében és a konfliktusok monitorozásában fontos szerepet játszik.
Amikor a kutatók a résztvevők ezen agyi területét stimulálták, azok kevesebbet hazudtak.
A notórius hazudozóknál ugyanakkor a stimuláció hatástalan maradt.
"A stimuláció elsősorban olyan embereknél erősíti az őszinte viselkedést, akiknél a hazugság eleve morális konfliktust okoz. Azokat azonban nem befolyásolja, akiket csak előnyük maximalizálása érdekel" - fejtette ki Christian Ruff, a kutatás vezetője.
Az agyi stimuláció csak az önző és erkölcsös viselkedés közötti dilemma során működik, morális aspektus nélküli mérlegelés esetén nem. Szintén nincs hatása, ha két morális motívum közötti konfliktusban kell dönteni, például ha az egyén az őszinteség és azon lehetőség között dilemmázik, hogy egy másik személyen segítsen.
Minden évben április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a költészet napját. Ebből az alkalomból egy rövid teszttel tehetitek próbára irodalmi tájékozottságotokat. Öt József Attila-versből idéztünk - a feladatotok mindössze annyi, hogy az idézetek után megadott három verscím közül ki kell választanotok a megfelelőt.
A kutatás eredményei fontos lépést jelentenek az őszinte viselkedés mögötti folyamatok megismerésében - írja az egyetem. A tanulmány azt a kérdést is felveti, mennyire alapul az őszinteség biológiai hajlamokon.
"Ezek az agyi folyamatok alapvetőek lehetnek az őszinteség egyéni különbözőségei szempontjából, ez akár patologikus elváltozások formájában is megjelenhet" - fejtette ki Ruff.
Az elmélet egyelőre bizonyításra vár: ha igazolást nyer, annak a joggyakorlatra is hatása lehet. "Amennyiben az őszinteség biológiai adottságokra vezethető vissza, úgy adódik a kérdés, hogy
milyen mértékben vonhatók felelősségre az emberek a viselkedésükért
" - fogalmazott Marechal.
A kutatók remélik, hogy eredményeik segítségével olyan módszerek fejleszthetők, amelyek segítik a hazugságok leleplezését és a kóros hazudozók kezelését.
