Minden ágazatban a kommunikációs és a problémamegoldó készséget értékelik legtöbbre a munkaadók, emellett a meghirdetett állások négyötödénél az angol nyelv ismeretét is megkövetelik a szakképesítésen és a szakmai tapasztalaton felül - derült ki az International Business School (IBS) és Profession.hu internetes portál közös felméréséből.
A Profession.hu kedden közleményben tájékoztatta az MTI-t a felmérésről, amely 21 ágazatban vizsgálta 24 készség és tudásfajta jelentőségét. A kutatás szerint a munkaadók a számítógépes ismeretek fontosságát, a pontosságot, valamint a csapatban és egyénileg egyaránt eredményes munkavégzést is kiemelték. Az angolt az informatikai és telekommunikációs pozícióknál, valamint marketing- és médiaterületen a hirdetések 88 százaléka, a németet viszont az összes álláshirdetés alig 5 százaléka várta el.
A felmérésből kiderül, hogy a két legfontosabbnak ítélt készség csak a közigazgatásban nem játszik vezető szerepet, mivel ezen a területen a feddhetetlenség, a terhelhetőség és a stressztűrő képesség a legfontosabb. Utóbbiak a cégvezetők, menedzsment tagok esetében viszont csak a készség-rangsor végén bukkannak föl, mivel tőlük inkább a határozottságot és az önálló munkavégzést várják el.
Az üzleti támogató központok (SSC) álláshirdetései az analitikus készségeket és ügyfélorientált szemléletet hangsúlyozzák, de elvárják a jó angoltudást, a szóbeli és írásbeli kommunikációs, valamint elemzési készségeket. A továbbképzés, a tanulási iránti nyitottság csak az informatikai állásoknál követelmény, és általában a kreativitás is hiányzik a munkaadók feltételei közül - állapították meg az elemzők.
Siralmas eredmények: alig egy hónapra lenne elég a fiatalok megtakarított pénze
A magyar pályakezdők megtakarítási szokásai jóval elmaradnak az optimumtól, még ha 2017 második negyedévében a megtakarítások aránya rekordot is döntött - derül ki a K&H legutóbbi felméréséből. Magyarországon még mindig jellemző, hogy sokan a „párna alatt tartják a pénzüket", hatalmas készpénzállomány van forgalomban.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
