A tetőteraszról nézték az atombombák robbantását – ilyen turistalátványosságra épült Las Vegas.
Az amerikai hadsereg egy kilotonnás kísérleti atombombával avatta fel a hivatalos atomfegyver-tesztbázisát a nevadai sivatagban. A legnagyobb város a közelben Las Vegas volt, kb. 100 kilométerre. Akkoriban még nem volt a kaszinó fővárosa évi 40 millió látogatóval, csak egy álmos kisváros a sivatagban. Bizarr módon éppen az atombomba adta a legnagyobb lökést, hogy kaszinók és szállodák épülhessenek.
A hidegháború évei alatt az amerikai kormány nagy erőkkel igyekezett az atomfegyverek és az atomenergia biztonságos és szükséges mivoltáról meggyőzni az embereket. A propaganda sikeres is volt, így amikor a Frenchman Flat nevű fennsíkon elkezdődtek a kísérleti robbantások, az emberek tömegesen utaztak el a környékre, praktikusan Las Vegasba. Mindenki a saját szemével akarta látni a csodafegyvert, amivel Amerika lezárta a világháborút, és bosszút állt Japánon Pearl Harborért - írta az Index.
A város pedig kapva kapott az alkalmon, hivatalos becenévként felvette az Atomic City nevet, és divatba hozta az atombombát: a bárokban atombomba-koktélt szolgáltak fel, az éttermek gombafelhő alakú édességeket, a kaszinókban Miss Atombomba szépségversenyeket tartottak.
A legnagyobb attrakció természetesen maga az atomrobbanás volt, nagyjából három hetente egyszer. A kaszinók ilyenkor gombafelhőpartikat tartottak a turistáknak a szállodák tetőteraszain, a bátrabbaknak pedig atompikniket a sivatagban, a fegyverteszt-területek lezárt határainál. A korabeli beszámolók szerint ezek hatalmas bulik voltak, éjfélkor kezdődtek, és a vendégek ugyanúgy zenével, tánccal és piálással várták a hajnali atomvillanást, az azt követő lökéshullámot és a gombafelhőt, mint szilveszter napján az új év eljövetelét.
A tudósok csak jóval később jöttek rá, hogy a robbanások mégsem veszélytelenek, bár a Las Vegas-i turisták többsége megúszta a sugárzást. A robbantásokhoz közelebbi kisvárosban, St. George-ban azonban rohamosan megnőtt a rákos megbetegedések száma.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
