Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A szakképzési hozzájárulás felhasználásának hatékonyságával és eredményességével kapcsolatban komoly problémák merültek fel, ami a szabályozásban, valamint az ellenőrzések végrehajtásában rejlő hiányosságokra vezethető vissza - többek között ez a megállapítás is szerepel az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a szakképzési hozzájárulás felhasználásáról szóló legfrissebb vizsgálatának összegzésében.
Az ÁSZ éves ellenőrzési tervének megfelelően befejezte a szakképzési hozzájárulás felhasználása célszerűségének 2007-2010 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ úgy ítélte meg: a gazdasági válságra tekintettel különösen fontos, hogy az oktatásra és szakképzésre rendelkezésre álló közpénzt ne csak elköltsék, hanem a szükséges és elégséges ráfordításokkal a kitűzött célok minél nagyobb hányadát meg is valósítsák.
Azt értékelték, hogy a járulék beszedésére, elszámolására, valamint a keletkezett pénzügyi forrás felhasználására és ezek ellenőrzésére kialakított rendszerek hatékonyan és eredményesen segítik-e a szakképzés-fejlesztési célok megvalósítását. A vizsgált időszakban a bevallási adatok alapján a gazdasági társaságoknak szakképzési hozzájárulásból összesen 270 milliárd forint kötelezettsége származott a költségvetés javára.
Az ÁSZ ellenőrzése szerint a szóban forgó területen a szabályozás bonyolult, nehezen áttekinthető. Emellett lehetővé teszi, hogy a pénzügyi forrást ne csak szakképzés-fejlesztési célok megvalósítására lehessen felhasználni. A jogszabályokat gyakran módosították ugyan, a rendszer hiányosságait azonban a vizsgált időszakban nem szüntették meg.
