A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségével közösen indítja útjára 6,5 milliárdos tehetségsegítő programját az az Új Nemzedék Központ, amelyet az Állami Számvevőszék feljelentett, ugyanis a korábbi több mint 3 milliárd forintos programjával nem tudott elszámolni, ugyanis "eláztak" a dokumentumaik egy viharban.
Hamarosan elindul a Tehetségek Magyarországa fejlesztési program, amelynek keretében a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége és az Új Nemzedék Központ összesen 6,5 milliárd forint értékben folytathat tehetségtámogató munkát, és "a következő öt évben segíti a tehetséges magyar fiatalokat" - írja az MTI.
Schanda Tamás ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár a program szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy 2009 és 2015 között 7500 projektet támogatott a kormányzat összesen 9,5 milliárd forint értékben, amely évente 300-350 ezer fiatalnak nyújtott segítséget képességeik kibontakoztatására. A mostani 6,5 milliárdos támogatást az uniós és magyar költségvetés együttesen nyújtja.
Az Új Nemzedék Központ a közelmúltban vált inkább ismertté, azt megelőzően kis súllyal lehetett csak találkozni a nevükkel. Az ÚNK korábbi tevékenységéről a 444 számolt be részletesen, ugyanis a központ több mint 3 milliárd forintot nyert el, hogy ifjúsági tanácsadó hálózatot és egy tájékoztató honlapot építsen ki. A támogatási összeget látványos sebességgel élték fel, az ÚNK működését egy újabb 5 milliárdos pályázat elnyerése tette lehetővé.
A hálózatépítés során Kontaktpontokat nyitottak az ország nagyobb városaiban, valamint Londonban is - utóbbit azért, hogy hazacsábítsák a kint élő fiatalokat, ez elhanyagolható mértékben sikerült.
Az ÚNK pénteken egy helyreigazítási kérelmében úgy fogalmazott, hogy a londoni iroda célja, hogy "segítse az ott tanuló és dolgozó fiatalokat abban, hogy a lehető legnagyobb mértékben érvényesülni tudjanak tanulmányaik alatt és után, történjen ez akár Magyarországon, akár az Egyesült Királyságban."
A programot az egykori Fidelitas-vezető, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri megbízottja, Mihalovics Péter terelgette, egykori fidelitasos társai pedig az ÚNK vezetői lettek.
Az uniós finanszírozási ciklus és a program lezárultával elszámolást kellett végezni, azonban ezt nem sikerült teljesíteni. Az Állami Számvevőszék felé megtagadták a dokumentumok kiadását, mondván a 2015 augusztusában a fővárosra lecsapó felhőszakadás miatt eláztak az alagsorban a papírok. A számvevőszék feljelentést tett, valamint az Európai Bizottság figyelmét is felkeltette az eset.
A most induló program pályázati kiírásban meghatározott célja a tehetséggondozás működő rendszereinek továbbfejlesztése (ezek a Kontaktpontok kiterjesztése), összekapcsolása és koordinációja (ez a már meglévő ÚNK) , a területi hozzáférési egyenetlenségek korrigálása (ez a korábbi program sikertelenségéből is adódhat), a tehetségek kibontakoztatására lehetőséget nyújtó programok megvalósítása és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.
Eddig a programhoz néhány közösségi és kulturális központ, valamint szervezet csatlakozott. Horváth László, a Fonó Budai Zeneház ügyvezető igazgatója elmondta, a Fonóban a Nemzeti Tehetség Program részeként olyan sorozatokat tudnak megvalósítani, mint a szerdánként tartott, 20 éves múlttal rendelkező táncházsorozat, a kéthetente tartott roma táncház, vagy a Te+Te program, amelyben fiatal zenészek mestereikkel együtt lépnek színpadra.
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója arról beszélt: a programmal a Hagyományok Háza segíti növelni a tehetséges gyerekek ismertségét, valamint olyan esélyegyenlőség-programokat szervez, amelyek keretében már eltűnőben lévő hagyományok, mesterségek "visszatanítását" segítik elő.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
