Pazarlásnak tűnhet elsőre, amit a kormány tesz Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című sorozatával, hiszen elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban is, de van pár érvünk, hogy mégsem az.
A Magyar Nemzet akadt rá a 2016 év végi kormányzati pénzosztások között, hogy a Miniszterelnökség 600 millió forintért szeretné újra kiadni a Borovszky-sorozatot. Az összeget "mérhetetlenül magasnak" tartják, ugyanis a Nemzeti Kulturális Alap is mindössze 200 millió forintot fordított minőségi könyvek kiadásának támogatására. Mivel nem szokásunk a kormányt, vagy más politikai erőt védeni - most sem ezt tesszük -, megjegyeznénk, hogy inkább az utóbbi összeg a kevés, nem a 600 millió a sok.
A Magyarország vármegyéi és városait 1896-tól adták ki, a 26. kötetig jutott a sorozat. A világháború megszakította a munkát, így a befejező kötet(ek) már nem készült(ek) el. A sorozat az 1920-ban megszűnt vármegyerendszer leghűbb leírása volt, ezt követően nem íródott hasonló részletességű mű a témában, hiszen a leíró kutatás tárgya is megszűnt. Gyönyörű illusztrációi, részletgazdag adatai, történeti, földrajzi, társadalmi és kulturális áttekintést nyújtanak az akkori Magyarországról.
A most elérhető kötetek is nagyon ritkák a könyvtárakban, antikváriumban vagy magángyűjteményben csak komoly összegekért cserélhetnek gazdát.
Egy 26 kötetes sorozat újranyomása alapból nem kis pénz, főleg, ha esetleg a kimaradt kötet(ek)et is pótolni szeretnék minőségi kiadásban, ami az eredeti sorozatot is jellemezte. Gondoljunk arra, hogy igaz, hogy online elérhető a teljes anyag, azonban Az ember tragédiáját is megnézheti bárki ingyen otthon, mégis jobb elmenni a színházba, mert ez egy olyan magyar kulturális örökség, amit átdolgozva is látni kell.
Az új kiadás nagyjából olyan, mintha egy várunkat vagy egy híres magyar festmény újítanának fel. Nagy összeg, de ha elszámolnak vele, akkor könnyen lehet, hogy megéri.
Ez a legmegnyugatóbb dolog, amit ma este láthatsz egy könyvről
Már csak a műhely illata tudná fokozni az élményt. Ha már eleged van a hétből és úgy érzed magad, mint az az agyonhasznált könyv a videó elején, akkor biztosan szükséged van arra a látványra is, ahogy a könyvkötő mester újjá varázsolja.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
