A pilótaképzés feltétele a diploma, légijármű-karbantartónak viszont már akár csak érettségivel is lehet jelentkezni.
Többek között a Wizz Airrel is együttműködve szeptembertől légijármű-üzemeltető, valamint légijármű-karbantartó képzést indít a győri Széchenyi István Egyetem - írják a lapunknak küldött sajtóközleményben.
A légijármű-üzemeltető, azaz pilótaképzés három féléves lesz és angol nyelven zajlik majd. Némethné Farkas Kata, az egyetem Felnőttképzési és Kompetenciafejlesztési Központjának vezetője szerint pedig
a képzésre bármely területen legalább alapképzésben szerzett oklevéllel lehet jelentkezni. A jelentkezőktől semmilyen előzetes repülőgép-vezetési tudást nem várnak el.
A felvétel feltétele az alapszakos diploma mellett az 1. osztályú orvosi minősítés az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton.
A képzés tandíja 95 ezer euró (azaz mintegy 38 millió forint), amely 45 éves korig kamatmentes diákhitelből is finanszírozható.
A jelentkezési határidő augusztus 8., az orvosi minősítéssel pedig augusztus 20-ig kell rendelkezni.
Jakab Tamás, a Fly-Coop Kft. ügyvezetője hozzátette: a hallgatók az elméleti részek elsajátításán túl modern szimulátorokon, valamint egy- és kétmotoros gépeken tanulhatnak, oktatóként pedig többek között jelenleg is légitársaságoknál dolgozó pilóták adják át nekik tudásukat. A megszerzett diplomával bármelyik légitársaságnál elhelyezkedhetnek kereskedelmi pilótaként.
Légijármű-karbantartó - elég az érettségi is
A pilótaképzés mellett az intézményben két féléves légijármű-karbantartó képzés is indul, aminek a tandíja a pilótaképzés súlyos összegeivel ellentétben "csak" 3,5 millió forint, ami szintén finanszírozható diákhitelből.
A programra bármilyen diplomával, sőt érettségivel is lehet jelentkezni. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy ebben az esetben a képzés végén a tanulók nem oklevelet, hanem tanúsítványt kapnak. Dr. Teschner Gergely egyetemi docens, szakfelelős szerint a végzettek akkor kapnak szakszolgálati engedélyt, ha a képzést követően az ágazatban dolgozó cégeknél dolgoznak, modultól függően 2–5 évig.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
