Az elmúlt öt évben csökkent a nemek közti bérszakadék, de még mindig nem egyenlőek a fizetések.
Az Európai Unióban a nők fizetése még mindig 13 százalékkal kevesebb a férfiakénál – hívta fel a figyelmet a nemek közötti bérszakadékra az Európai Bizottság, amit az MTI tett közzé.
A bizottság rámutatott arra, hogy
a nők bére ugyanarra a munkára vetítve a férfiakéhoz képest eurónként csak 0,87 euró.
A közleményt az Egyenlő Díjazás Európai Napjának alkalmából mutatták be. Ez a nap annak az időszaknak a kezdetét jelenti, amelyet a nőknek az év végéig pluszban le kellene dolgozniuk ahhoz, hogy ugyanazért a munkáért ugyanannyit keressenek az adott évben, mint a férfiak. Idén ez a nap november 15-e.
Megállapították, hogy bár az utóbbi öt évben - a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia segítségével - a nők foglalkoztatottsága 2,9 százalékkal nőtt és a nemek közötti bérszakadék 1,5 százalékponttal csökkent, további lépésekre van szükség.
"A munkaerőpiacaink még mindig nemek szerint elkülönítettek, még mindig több a nő az alacsonyabb bérezésű szektorokban, például az ápolás terén, ahol gyakori a részmunkaidő. Ez azonban nem saját döntés, hanem az egyenlőtlenség és a társadalmi nyomás következménye"
- olvasható a közleményben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
