Ingyenes szakmát csak a szakképző intézményben folyó szakképzés keretei között lehetséges szerezni.
Magyarországon jelenleg az első kettő szakma megszerzése az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül ingyenes, valamint a szakképző intézményben szervezett szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzése az első képesítő vizsga befejezéséig ingyenes - írja honlapján az Innovatív Képzéstámogató Központ.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az ingyenes szakmatanulás csak abban az esetben lehetséges, ha azt az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben folyó szakképzés keretei között történik.
Jár diákigazolvány a szakképzésben?
Diákigazolvány és az ehhez kapcsolódó kedvezmények mindazok részére járnak, akik a szakmai oktatásban tanulói vagy felnőttképzési jogviszonyban vesznek részt.
Legnépszerűbb képzések
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) statisztikáiból kiderült, hogy az oktatási asszisztens, az elektromoshálózat-szerelő, -javító és a bolti eladó voltak a legnépszerűbb tanfolyamok a felnőttképzésben. A tíz legnépszerűbb szakma listáját ebben a cikkünkben nézhetitek meg.
Bár a 2024/25-ös kiadvány még nem jelent meg, a 2023/24-es érettségi után megszerezhető alapszakmák listáját itt tudjátok megnézni.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
