Már jövő héten elérhetővé válhatnak az ingyenes KRESZ-tananyagok a középiskolákban, a jogosítványszerzéshez szükséges gyakorlati oktatásról azonban még nem sokat tudni.
21 katona szerzett eddig B kategóriás szakoktató képesítést - közölte az RTL Híradó megkeresésére a Honvédelmi Minisztérium.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter márciusi bejelentése értelmében a 2024/25-ös tanévtől kezdve a végzős középiskolások ingyenesen, az iskolai oktatás részeként végezhetik el a KRESZ-tanfolyamot és a jogosítványszerzéshez szükséges elsősegély tanfolyamot, amikből aztán szintén ingyenesen vizsgát tehetnek.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint a tananyag már akár a jövő héttől elérhető lehet az eKréta felületén. A diákok akár otthon, önállóan is elsajátíthatják azt, de az iskoláknak is biztosítania kell időt és helyszínt a tanfolyam elvégzéséhez.
"A vizsga is online lesz, de a szervezését és lebonyolítását a középiskola végzi" - közölte a BM.
A jogosítványhoz szükséges vezetésgyakorlatot ezt követően a diákok vagy az autósiskoláknál végezhetik el fizetős tanfolyamon, vagy pedig a Honvédségnél ingyen. Az utóbbi esetében a középiskolásokat katonák oktatnák, akik az elmúlt időszakban szakoktató képesítést szereztek. Ez a teljes állományból eddig 21 főt jelent.
Hogy hol lehet majd a tanfolyamra jelentkezni és mi alapján döntik el, hogy ki kezdheti el, egyelőre még nem tudni. Hoffman Csaba, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezete alelnöke szerint azonban az egész országban visszaesett a B-kategóriás jogosítványra jelentkező tanulók száma, megközelítőleg körülbelül 50 százalékkal. Van olyan autósiskola, ahol egy ideje már egyáltalán nincs B-kategóriás jogosítványra jelentkező középiskolás.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
