Nemzetközi trend a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben, hogy az emberek gyakrabban változtatnak munkahelyet, mint a koronavírus-járvány előtt. A Deloitte Big Quit felmérése arra kereste a választ, hogy ez a tendencia a magyar munkaerőpiacon is megfigyelhető-e. Mutatjuk az eredményeket.
A magyar munkavállalók több mint fele fontolgatja a felmondását a friss felmérés szerint. Minden második válaszadó egy éven belül, minden ötödik pedig már a következő három hónapban otthagyná a mostani állását a Deloitte tanácsadó cég felmérése szerint – írja a 444.hu.
A válaszadók 57 százaléka mondta azt, hogy munkahelyváltáson gondolkodik, főleg azok, akik kevesebb, mint két éve dolgoznak aktuális munkahelyükön, de a 3-5, illetve 5-11 éve egy adott helyen dolgozók jelentős részének is megfordult a fejében a váltás.
Felértékelődött a rugalmasság
Részben a jelenlegi inflációs és gazdasági helyzet miatti alacsonyabb fizetések állnak az eredmények hátterében, de a rugalmasság biztosítása is fontos szemponttá vált az elmúlt években a munkavállalóknak. A felmérést kitöltők 40 százaléka még a fizetése egy részéről is lemondana, ha cserébe maga döntheti el, hogy hányszor jár be az irodába.
A koronavírus egyik utóhatása, hogy megjelent elvárásként a home office: a válaszadók 94 százaléka szeretne otthonról dolgozni legalább hetente egyszer, annak ellenére, hogy jelenleg a negyedüknek nincs erre lehetőségük. A munkavégzés hatékonyságára is pozitívan hat, ha nem kell minden nap az irodában lenni az eredmények alapján: saját értékelésük szerint a kitöltők harmada jobb eredményeket ért el, amikor otthon végezte el a feladatait.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
