Nemzetközi trend a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben, hogy az emberek gyakrabban változtatnak munkahelyet, mint a koronavírus-járvány előtt. A Deloitte Big Quit felmérése arra kereste a választ, hogy ez a tendencia a magyar munkaerőpiacon is megfigyelhető-e. Mutatjuk az eredményeket.
A magyar munkavállalók több mint fele fontolgatja a felmondását a friss felmérés szerint. Minden második válaszadó egy éven belül, minden ötödik pedig már a következő három hónapban otthagyná a mostani állását a Deloitte tanácsadó cég felmérése szerint – írja a 444.hu.
A válaszadók 57 százaléka mondta azt, hogy munkahelyváltáson gondolkodik, főleg azok, akik kevesebb, mint két éve dolgoznak aktuális munkahelyükön, de a 3-5, illetve 5-11 éve egy adott helyen dolgozók jelentős részének is megfordult a fejében a váltás.
Felértékelődött a rugalmasság
Részben a jelenlegi inflációs és gazdasági helyzet miatti alacsonyabb fizetések állnak az eredmények hátterében, de a rugalmasság biztosítása is fontos szemponttá vált az elmúlt években a munkavállalóknak. A felmérést kitöltők 40 százaléka még a fizetése egy részéről is lemondana, ha cserébe maga döntheti el, hogy hányszor jár be az irodába.
A koronavírus egyik utóhatása, hogy megjelent elvárásként a home office: a válaszadók 94 százaléka szeretne otthonról dolgozni legalább hetente egyszer, annak ellenére, hogy jelenleg a negyedüknek nincs erre lehetőségük. A munkavégzés hatékonyságára is pozitívan hat, ha nem kell minden nap az irodában lenni az eredmények alapján: saját értékelésük szerint a kitöltők harmada jobb eredményeket ért el, amikor otthon végezte el a feladatait.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
