Nemzetközi trend a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben, hogy az emberek gyakrabban változtatnak munkahelyet, mint a koronavírus-járvány előtt. A Deloitte Big Quit felmérése arra kereste a választ, hogy ez a tendencia a magyar munkaerőpiacon is megfigyelhető-e. Mutatjuk az eredményeket.
A magyar munkavállalók több mint fele fontolgatja a felmondását a friss felmérés szerint. Minden második válaszadó egy éven belül, minden ötödik pedig már a következő három hónapban otthagyná a mostani állását a Deloitte tanácsadó cég felmérése szerint – írja a 444.hu.
A válaszadók 57 százaléka mondta azt, hogy munkahelyváltáson gondolkodik, főleg azok, akik kevesebb, mint két éve dolgoznak aktuális munkahelyükön, de a 3-5, illetve 5-11 éve egy adott helyen dolgozók jelentős részének is megfordult a fejében a váltás.
Felértékelődött a rugalmasság
Részben a jelenlegi inflációs és gazdasági helyzet miatti alacsonyabb fizetések állnak az eredmények hátterében, de a rugalmasság biztosítása is fontos szemponttá vált az elmúlt években a munkavállalóknak. A felmérést kitöltők 40 százaléka még a fizetése egy részéről is lemondana, ha cserébe maga döntheti el, hogy hányszor jár be az irodába.
A koronavírus egyik utóhatása, hogy megjelent elvárásként a home office: a válaszadók 94 százaléka szeretne otthonról dolgozni legalább hetente egyszer, annak ellenére, hogy jelenleg a negyedüknek nincs erre lehetőségük. A munkavégzés hatékonyságára is pozitívan hat, ha nem kell minden nap az irodában lenni az eredmények alapján: saját értékelésük szerint a kitöltők harmada jobb eredményeket ért el, amikor otthon végezte el a feladatait.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
