Nemzetközi trend a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben, hogy az emberek gyakrabban változtatnak munkahelyet, mint a koronavírus-járvány előtt. A Deloitte Big Quit felmérése arra kereste a választ, hogy ez a tendencia a magyar munkaerőpiacon is megfigyelhető-e. Mutatjuk az eredményeket.
A magyar munkavállalók több mint fele fontolgatja a felmondását a friss felmérés szerint. Minden második válaszadó egy éven belül, minden ötödik pedig már a következő három hónapban otthagyná a mostani állását a Deloitte tanácsadó cég felmérése szerint – írja a 444.hu.
A válaszadók 57 százaléka mondta azt, hogy munkahelyváltáson gondolkodik, főleg azok, akik kevesebb, mint két éve dolgoznak aktuális munkahelyükön, de a 3-5, illetve 5-11 éve egy adott helyen dolgozók jelentős részének is megfordult a fejében a váltás.
Felértékelődött a rugalmasság
Részben a jelenlegi inflációs és gazdasági helyzet miatti alacsonyabb fizetések állnak az eredmények hátterében, de a rugalmasság biztosítása is fontos szemponttá vált az elmúlt években a munkavállalóknak. A felmérést kitöltők 40 százaléka még a fizetése egy részéről is lemondana, ha cserébe maga döntheti el, hogy hányszor jár be az irodába.
A koronavírus egyik utóhatása, hogy megjelent elvárásként a home office: a válaszadók 94 százaléka szeretne otthonról dolgozni legalább hetente egyszer, annak ellenére, hogy jelenleg a negyedüknek nincs erre lehetőségük. A munkavégzés hatékonyságára is pozitívan hat, ha nem kell minden nap az irodában lenni az eredmények alapján: saját értékelésük szerint a kitöltők harmada jobb eredményeket ért el, amikor otthon végezte el a feladatait.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
