A magyar munkavállalók több mint fele fontolgatja a felmondását a friss felmérés szerint. Minden második válaszadó egy éven belül, minden ötödik pedig már a következő három hónapban otthagyná a mostani állását a Deloitte tanácsadó cég felmérése szerint – írja a 444.hu.
A válaszadók 57 százaléka mondta azt, hogy munkahelyváltáson gondolkodik, főleg azok, akik kevesebb, mint két éve dolgoznak aktuális munkahelyükön, de a 3-5, illetve 5-11 éve egy adott helyen dolgozók jelentős részének is megfordult a fejében a váltás.
Felértékelődött a rugalmasság
Részben a jelenlegi inflációs és gazdasági helyzet miatti alacsonyabb fizetések állnak az eredmények hátterében, de a rugalmasság biztosítása is fontos szemponttá vált az elmúlt években a munkavállalóknak. A felmérést kitöltők 40 százaléka még a fizetése egy részéről is lemondana, ha cserébe maga döntheti el, hogy hányszor jár be az irodába.
A koronavírus egyik utóhatása, hogy megjelent elvárásként a home office: a válaszadók 94 százaléka szeretne otthonról dolgozni legalább hetente egyszer, annak ellenére, hogy jelenleg a negyedüknek nincs erre lehetőségük. A munkavégzés hatékonyságára is pozitívan hat, ha nem kell minden nap az irodában lenni az eredmények alapján: saját értékelésük szerint a kitöltők harmada jobb eredményeket ért el, amikor otthon végezte el a feladatait.
Az állami egyetemek tanársegédeinek alapbére alacsonyabb, mint a 2023-as minimálbér – erre hívták fel a figyelmet ELTE-s dolgozók szerdán. Valóban siralmasak a fizetések, a legfiatalabb – de mesterdiplomával, nyelvvizsgákkal, doktori fokozattal, de minimum megkezdett doktori tanulmányokkal rendelkező – oktatók fizetése még a 2021-es és 2022-es emelés után is alig több, mint a magyarországi átlagbér fele. Az alapítványi egyetemeken valamivel jobb a helyzet, de nagyok a különbségek: könnyen előfordulhat, hogy ugyanabban a munkakörben az egyik intézményben bruttó 340 ezer, egy másikban 550 ezer forintot lehet keresni.
