A Központi Statisztikai Hivatal úgy számolta, 15,9 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset egy év alatt.
Áprilisban 507 500 forint volt a bruttó átlagkereset, a kedvezményekkel együtt számolt nettó átlag pedig 349 700 forint – összegezte a hvg.hu a Központi Statisztikai Hivatal adatait.
Az átlagnál többet mond a medián, vagyis az az érték, amelynél az emberek fele többet, fele kevesebbet keres: ez bruttó 396 800, nettó 275 300 forint volt.
Ez 14,3, illetve 15,8 százalékkal több, mint egy éve.
Kik keresnek sokat?
A legmagasabb átlagfizetést a pénzügyi-biztosítási szakma adja, ott 874 700 forint az idei bruttó átlag. A legrosszabbul a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás fizet, ott még a 8 órára bejelentettek átlagkeresete is csak bruttó 311 200 forint volt.
A legkevésbé, 12,3 százalékkal a versenypiaci vállalkozások tudtak a fizetéseiken emelni. Az állam és az állami cégek, illetve a költségvetési szféra egyéb alkalmazottjai 14,7 százalékkal több fizetést kapnak, mint egy évvel korábban.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
