A tanévkezdés gyerekenként 50-100 ezer forint extrakiadással jár(t) - mi lesz idén?

Egy friss felmérés szerint, a nagyobb cégek többet költenek iskolakezdési támogatásra, de úgy tűnik idén sokaknak fájhat a feje a nyár végén: komoly emelkedés jöhet.

  • Eduline

Az Edenred reprezentatív felméréséből - ami 200 vezető megkérdezésével készült - kiderült, hogy jelentős az eltérés a juttatás népszerűségében cégmérettől függően. Míg ugyanis az 50 fő alatti vállalkozásoknak 10,5 százaléka, az 51 és 150 fő közötti kategóriában már 23 százaléka, a 150 főnél is több embert foglalkoztató társaságok pedig közel harmada (29 százaléka) adott az iskolakezdési támogatást.

Nem véletlenül maradt ez az egyik legnépszerűbb elem a vállalatok juttatási struktúrájában, hiszen a tanévkezdés minden gyermekes családnál gyermekenként 50-100 ezer forint extrakiadással jár.

Azaz járt a korábbi években, hiszen az elmúlt hónapokban megugró infláció miatt egyelőre felmérni sem lehet, vajon mennyibe kerülnek majd augusztus végén-szeptember elején az iskolakezdéshez nélkülözhetetlen eszközök: táskák, írószerek, sportszerek, ruházati cikkek. Az már biztos, hogy a menzai étkezés önkormányzattól függően ugyan, de drágulni fog, átlagosan várhatóan 20 százalékkal - írják közleményükben.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.