A Socrates Program mindenkinek szól. Annak is, aki nem találja a helyét, vagy mást csinálna, mint amit csinál, vagy nincs egyáltalán állása, netán lakása se. De pontosan mi is ez?
A programmal hetente egyszer egyetemre járhat az is, aki sosem felvételizett
- mondja Gábor Sámuel esztéta, filológus, ókorkutató a hvg.hu-nak. A Közép-európai Egyetemen (CEU) egy 17-18 fős csoport hétfőn esténként a szólásszabadságról tanul, egy másik csapat pedig csütörtökönként a rendszerváltásról és a közjavakról. Ha valaki részt vesz benne, hamar kiderül, hogy az esti agytorna nem lefárasztja, inkább feltölti az embert.
„Az elmúlt években erőteljesen minimalizálódott a társasági életem, mert vagy dolgoztam, vagy dolgoztam. Ebből az élményből mégis valamit visszaadnak ezek az órák" - mondta a lapnak az egyik résztvevő, aki például heti négy nap egy visszaváltható műanyag poharakat biztosító cég üzemében dolgozik, szerda délelőttönként egy ismerőse üzletét takarítja, ezen kívül egy könyvraktárban pakolja és csomagolja össze az online megrendelt könyveket. A kurzus egy másik résztvevője Szamócza, a Fedél Nélkül (FN) újság terjesztője, szerzője. A Socrates Programban sokféle sorsú, nagyon különböző kompetenciájú ember ül be egy terembe,
de egy valami mindenkiben közös: a továbbtanulás lehetőségétől valami elvágta őket.
Ha kíváncsiak vagytok a program történetére és céljára vagy a résztvevők tapasztalataira, akkor olvassátok el a hvg.hu teljes riportját.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
