Államilag támogatott képzéseket hirdethetnek a munkahelyek - a dolgozók akár nyelvtanfolyamra és informatikai kurzusokra is járhatnak.
Az ötvennél kevesebb főt foglalkoztató mikro- és kisvállalkozások 70 százalékos, a közepes vállalatok 60 százalékos, a nagyvállalatok 50 százalékos támogatást kapnak dolgozóik vállalati képzéséhez. Ugyanekkora arányban a kieső munkaidőre jutó munkabért is átvállalja az állam. A támogatás akkor válik vissza nem térítendővé, ha a munkáltatók legalább egy évig tovább foglalkoztatják a program résztvevőit, bérüket a minimálbér növekedésénél gyorsabb ütemben emelik - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hozzátéve: a munkahelyi képzésekhez első körben, 2021. október 1-jétől 15 milliárd forintos pályázati keretet biztosítanak.
A támogatott képzések rugalmas keretek között szervezhetők, lehetnek vállalati belső képzések, de külső képzőcégek is igénybe vehetők hozzájuk. A program a szakmai ismeretek megszerzésén túl a kommunikációs és az információs-technológiai készségek vagy egy idegen nyelv elsajátítását is támogathatja.
További részletek és a pályázati felület a munka.hu oldalon érhető el.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
