Már az iskolában is kiemelkedően teljesített, évekig szinte mindenkivel elhitette a Theranos és annak vezetője Elizabeth Holmes, hogy képes lesz megreformálni az egészségügyet. Azonban ez volt az egyik legnagyobb átverés az utóbbi években.
Amit igazán szeretnék az élettől, az az, hogy felfedezzek valami újat
- idézi a 9 éves Elizabeth Holmes levelét a hvg.hu.
Az oldal szerit Elizabeth tehetséges diák volt, fel is vették a neves Stanfordra, ahol vegyészmérnöknek tanult, e mellett az iskolai kutatólaborban diákkutatóként és laboratóriumi asszisztensként is dolgozott. Ez azonban nem volt elég neki, és 2003-ban, 19 évesen arra kérte a szüleit, hogy a tanulmányaira félretett pénzből hadd alapítson egy céget.
Ez lett a Theranos – a név a terápia és diagnózis szavakból áll össze -, amely nem kevesebbet ígért, minthogy forradalmasítja a vérből történő diagnosztizálást.
A módszere mindössze annyi, hogy az ujjbegyből elég egyetlen cseppnyi vér és az Theranos által fejlesztett Edison nevű gép akár több mint kétszázféle betegséget is képes diagnosztizálni. Mindezt ráadásul néhány órán belül, sőt, az is megoldható, hogy a beteg orvossal se találkozzon, akár saját maga is leveheti a vért, amit aztán elküld egy laborba és postán várja az eredményt.
A varázslatos lufi azonban hamar kidurrant
A lavinát a Stanfordon oktató Ioannidis indította el, amikor egy orvosi lapban megírta, hogy a Theranosnak egyetlen szaklapban sem jelent meg igazolt kutatása. 2015 májusában Diamandis, a Torontói Egyetem professzora a Theranos technológiáját elemezve arra a következtetésre jutott, hogy "a vállalat legtöbb állítása eltúlzott".
A varázslatosnak hangzó tudományos mérföldkő mögött sokkal több van, mint tűnik – csalás, vádemelés és akár 20 év börtön is lehet belőle. Hogyan lett az évszázad találmányából hirtelen az évszázad átverése?
A teljes történetet a hvg.hu összefoglalójában olvashatjátok el.A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
